Beröffentettem a dugós szemcsit, aztán levarrtam három csajt. Egyszerre. Hogy jó volt-e? Még soha nem volt ilyen jó! Mondom, mi a csapda.
Van egyáltalán olyan férfi, aki nem maszturbál, amikor állandó nője van? Csak azért kérdezem, mert én akkor is rendszeresen políroztam a bohócot, amikor stabil párkapcsolatom volt. Biztos erre is van statisztika, de figyi, nem pont akkor fogok elkezdeni oknyomozó újságírót játszani, amikor végső soron a hokizásról írok cikket, szóval konkrét számadatokért majd felütöd a google-t, ha akarod.
Azért a haveri körben feltettem a kérdést, és a begyűjtött válaszok tükrében két verziót állítottam fel:
- tudat alatt perverzekkel vettem körbe magam;
- a férfiember bizony akkor is magához nyúl, amikor egyébként nem lenne muszáj.
A haverok ugyanis egytől-egyig bevallották, hogy náluk is becsúszott olykor egy-egy zsebzsötem, amikor az asszonypajtás kicsit később ért haza a munkából. Végeredményben...
Kevés dologban lehetünk biztosak ezen a világon, de arról, hogy az ég kék, a fű zöld, és az ivarérett férfiak recskáznak, én biztosan nem fogok vitát nyitni.
Aztán jött ez a virtuális valóság nevű őrület, és nekem valamiért az volt az első gondolatom, hogy vajon lehet-e egy ilyen virtuálisvalóság-szemüveg segítségével pornósztárokat aprítani. Mert ugye minden egyes új technológiai vívmányt első körben a pornóipar használ fel, és csak utána jöhet a hadsereg, majd a többi, kevésbé lényeges terület, mint például az egészségügy, mert a gyógyítás mégsem olyan fontos, mint pornósztárokkal cuccolni, vagy embereket ölni halomra.
Tavaly nagyon menő volt a VR-téma, de annyira azért nem, hogy beruházzak valamelyik nagyágyúra. A Playstation VR, az Oculus Rift vagy a HTC Vive tőlem megpenészedhet a boltok polcain. Az áttörés első lépcsőfoka ugyanis az elérhető ár. Hiába kiált forradalmat az Oculus, ha a cucc használatához egy erőgépre van szükség, és még azon felül is ki kell csengetni a kiló pluszos vételárat a headsetért. A Google kartonpapírból hajtogatott gusztustalansága a másik véglet. Ha egy olyat egyensúlyoznék a fejemen, miközben pornót nézek, még annál is nagyobb töknek érezném magam, mint amekkorának egyébként szoktam, ha végzek a tevékenységgel.
A megoldást a Samsung szállította a Gear VR-ral. Ez már elég látványos, elég olcsó és elég minőségi bigyó ahhoz, hogy az ember letegyen érte harmincvalahányezer forintot. Persze, megvannak a technológiai korlátai, és szükséged lesz hozzá egy Samsung csúcskészülékre is, de ha már ott figyel a zsebedben egy kompatibilis okosteló, akkor nem érdemes túl sokat gondolkodni a beszerzésén.
Nyugalom, nem fogok tesztet írni, hiszen ezt már sokkal korábban megtette egyik tanult kollégám, másrészt pedig itt most ugye a pornóról van szó, szóval hülyén venné ki magát, ha elkezdenék felbontásról, giroszkópokról meg rendszerbiztonságról karattyolni.
Tekerjük a szalagot oda, hogy a nappaliban ülök, a fejemen a Gear VR, benne a telefonom, a telefonomba betolt memóriakártyán pedig egy filmecske, melynek főszereplői ABC-sorrendben a következők:
Innentől pedig következzék a tapasztalás!
A virtuális térben egy napfényes hálószobában fekszem egy szál bokszeralsóban, és forgatom a fejem, mint egy üregi nyúl, aki pont a kombájn előtt bukkant elő a földből. Az élmény egyébként nagyjából olyan, mintha tényleg ott lennék, azzal a különbséggel, hogy
- nem tudok felkelni az ágyról,
- kicsit mintha romlott volna a látásom,
- és – hoppá! – valahogy odakerült egy gusztustalan szívecskés tetkó a jobb alkaromra.
Elárulom, hogy azok a problémák, amiket rendszeresen felhoznak a techguruk a Gear VR-ral kapcsolatban (korlátozott látószög, alacsony felbontás stb.) egy cseppet sem zavaróak egy újonc számára. Ha nem volt még a fejeden ilyesmi, konkrétan hanyatt fogod vágni magad az élménytől. Nekem már volt szerencsém egy HTC Vive-hoz, de annak ellenére is teljesen elégedett vagyok azzal, amit látok, hogy egy igazán komoly VR-headsethez képest tényleg kicsit fapados az élmény. No, hagyjuk is a technikai blablát!
Szóval fekszem az ágyon nyugalomban, egymagamban, amikor hirtelen nyílik az ajtó és belibben a fenti három bige. Jé, így közelről még édesebb ez a pasi! – mondja a fekete párduc, majd közelebb lépnek, fölém hajolnak, aztán az egyik elkezdi simogatni a mellkasomat, én pedig – nem hiszed el, de – elpirulok.
Úgy értem, nem a virtuális valóságban, hanem ebben az 1.0-ás verziószámúban, ahol igazából egy bőr ülőgarnitúrán ülök tökegyedül a sötétben.
És zavarba jövök. És vigyorgok bárgyún. Vissza a három mosolygós arcra. Aztán amikor az egyikük a homlokomra teszi a melleit, csak kamillázok, és próbálom a szemem sarkából figyelni, a másik kettő éppen mit csinál a sliccem környékén.
Az egyszerre három nő általi szájjal kényeztetést még a bakancslistámra sem mertem felírni, mert nagyképűség lett volna, most mégis megtörténik. Vagyis mégsem, de az a szitu, hogy audiovizuális tekintetben mégis. Szóval éppen AZ történik, és mivel először látok ilyet, tán’ még a nyálam is kicsordul.
A továbbiakat nem részletezném. Aki látott már valamire való POV-szexvideót, tudja, hogy ilyenkor milyen pózokat szokás megjátszani. A különbség csupán annyi, hogy a virtuális testdublőröm nem mocorog, csak fekszik és hagyja, hogy a három grácia tegye a dolgát. Az élmény valami egészen bombasztikus, a program végeztével levenni a headsetet pedig totálisan kiábrándító.
Épp ezért mondom, hogy az a generáció, melynek a VR-pornó már annyira adott lesz, mint a mostani húszéveseknek az, hogy az interneten korlátlan mennyiségben áll a rendelkezésükre minőségi poresz, igen nagy szarban van. A virtuális valóságban lezavart édesnégyes - legyen bármennyire is szenzációs - nekem csak egy érdekesség, de aki még azelőtt találkozik vele, hogy kialakult volna a szexualitása, jó eséllyel úgy elferdül, hogy egy évtizednyi terápia sem hozza rendbe.
Egyébként sem lehet egy ideje másról olvasni, mint hogy a technológiailag elég fejlett társadalmakban komoly probléma lett a fiatalokra egyre jellemzőbb aszexualitás. Japánban például egy átlagtini ma már nem csajozni jár péntekenként, hanem ugyanazt csinálja, mint bármely másik este; nyomja a World of Warcraftot, néha megnézi, mi újság a közösségi oldalakon, megoszt néhány mémet, ha meg feláll a répa, hát lehúz valami jóféle bukkake-videót (ha eddig nem tudtad mi az, akkor most már ne is nézd meg!), kirántja, aztán mehet tovább a szokásos.
Húsz éve a pornó tök ciki volt, mert meg kellett venni az újságosnál. Én például egyszer tizenöt évesen egy olyan magazinnal járultam a pénztárhoz, amelynek a hátoldalán egy hatalmas farkú fekete pali vicsorgott az átlatszó fólia mögül, és ezt csak otthon vettem észre. Akkor esett le, miért nézett rám olyan kétségbeesetten az éjjelnappalos Marika néni. Azóta a lábam sem mertem betenni abba az üzletbe, hiszen Marika néni nyilván mindenkinek elmondta, mennyire borzasztó már, hogy egy ilyen helyre fiatalembernek a csúnyán nagy farkú gangsztákra indul be a fantáziája.
Most nincs ilyen kontroll, nincs ami visszafogjon és azt sugallja, hagyd a fenébe a dupla análos mozikat és használd inkább a fantáziádat, hiszen az internetezőnek szó szerint a nyakába szakad a pornó. Egy tizenéves egy egyszerű nCore-regisztrációval belépőjegyet vált a vég nélküli szex birodalmába, ami akkor is ott lesz neki, ha kicsit félszeg, vagy kudarcot vall a kiszemeltjénél.
A virtuális pornó pedig már a következő lépés, a kegyelemdöfés előtti utolsó csapás. Felnőni, megtenni az első bénácska lépéseket a másik nem irányába izgalmas, de veszélyekkel teli folyamat, melynek során sérülhet az önértékelés, csorbát szenvedhet az önbizalom. Ezzel szemben a VR-szex minden erőlködés nélkül belehelyezi az embert olyan szituációkba, melyekben a férfi népesség 90 százaléka soha a büdös életben nem vehet részt. Nincs kockázat, nincs veszély, nem kell meghódítani senkit, és a program végeztével sem kell elmagyarázni egy hüppögő szerelmesnek, hogy "Bocs, Baby, de én csak dugni akartam egyet!".
Most jól figyelj, mert mutatok valami nagyon keményet!
A nem épp az egészséges erotikáról híres (erőszakolós csápos pornó, valaki?) japánoknál a közeli jövőben kereskedelmi forgalomba kerül egy gép, amibe csak bele kell dugnod a farkadat, és ami ezt követően olyan ingereket ad tovább a nemesebbik testrészednek, melyek pontosan követik a VR-headsetben látottakat. A jövő tinije tehát már azért nem fogja gyakorolni az ismerkedés művészetét, mert a négy fal között bármikor megkaphat bárkit, bármilyen módon és akárhányszor.
Öt éve ez még úgy hangzott, mint egy elszállt sci-fi, ma már reális veszély.
Tíz év múlva már nagyon old school leszel, ha hazaviszel valakit szombat este megdugni. Az alig húszéves uberes srác, aki majd kidob téged a házad előtt a csajjal, sajnálkozva fog utánad nézni, hiszen milyen félnótás az, aki ilyesmire bassza el a drága idejét, amikor elég lenne elővenni a fiókból a VR-headsetet és a japán szopóautomatát.
Haver, én mondom, addig csajozz, amíg még trendi vagy vele!