Ruben Brandt elhozta minden idők egyik legérdekesebb magyar animációs filmjét

A Ruben Brandt, a gyűjtő egy olyan magyar animációs film, ami könnyen fordulhatott volna borzalomba. Másodpercenként záporoznak a művészettörténeti utalások, az animáció ráadásul mindvégig kegyetlenül groteszk, de aztán nem tudsz nem beleszeretni ebbe a rémálomszerű, mozgó festménybe. Ami egyébként egy baromi jó krimi is. Ilyen tényleg a világon nincsen.

Minden amellett szól pedig, hogy egy hatalmas művészi önkielégítés jöjjön ki ebből a moziból, de nem, ez bizony nem egy izomból művészkedő művészfilm, hanem egy művészi film, egy művészi akció-krimi, ami nyilván nem lesz mindenki mozija, de az biztos, hogy a Macskafogó óta nem tettünk le az asztalra ilyen elképesztően menő animációs filmet.

A történet milyen meglepő, Ruben Brandt körül forog, aki pszichológusként melózik, de folyamatos rémálmok gyötrik, híres festmények szereplői támadják meg, az álmoktól pedig képtelen szabadulni. A kettes vágányon azonban érkezik Mimi, a nagyon hajlékony rablólány, aki bármit képes ellopni, bárki elől képes elmenekülni, de emberére talál egy magánnyomozó személyében, aki legalább annyira hajlékony és okos, mint a nő, akibe egyből bele is szeret. Mimi és Ruben útjai keresztezik egymást, csatlakoznak hozzájuk páran, majd elindul egy rablássorozat, ami lehet, hogy Oscart is érhet.

A Ruben Brandt, a gyűjtőt nem véletlenül választotta be az Akadémia a legjobb animációs filmek nagyobb csoportjába. Teljesen hihetetlen módon úgy lesz kompromisszummentes, hogy közben igyekszik mindenkit kiszolgálni, látványos akciójeleneteket dob be a lázálomszerű karaktereivel a popcornzabálás-fétisűeknek, de közben mintha sportot űzne abból, hogy minden négyzetmilliméteren valamilyen festményre való utalást hagyjon, de közben pedig lebilincsel egy tényleg izgalmas thrillerrel, ami egészen az utolsó képkockáig nem hagyja nyugton az embert. Egyszerre könnyen fogyasztható és roppant nehéz.

Éppen ezért roppant nehéz beszélni is róla. Semmihez sem hasonlítható élmény a Ruben Brandt, a gyűjtő, amit nyilván azok fognak igazán élvezni, akik értik is az utaláshalmazt, nem csak megpróbálják valahogy feldolgozni azt ép ésszel, de még őket is elragadja majd az egyre sötétedő történet, ami rajzfilmhez képest meglepően bátran hozza az akciót és néhol a vért, de mégis finom marad, mint egy igazán gyönyörű és érdekes műalkotás.

Mert tulajdonképpen az is, egy műalkotás, csak olyan formában, amilyet eddig még nem lehetett látni. Érdekes megvalósításban, szuper szinkronszínészi munkával, istentelenül jó zenékkel, elképesztő bátorsággal. Pont a bátorsága miatt működik nagyon. Megint lehet izgulni, hogy kapunk-e Oscart érte.

8
  • Első blikkre lehet, hogy nehezen adja meg magát
  • Nagyon összetett, nagyon ügyes akció-thriller
  • Az egész film egy irdatlanul komplex, mégis élvezhető művészettörténeti utalás

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon