Rossz kedved van? Valami szívmelengetőre vágysz? Ülj be a Starbuckra, megoldja minden problémádat.
Ó, Kanada! A te földed gyümölcsei végtelenül kedves kis mozit hoztak össze, amelyre hogy-hogy nem már Hollywood is lecsapott. Mivel a még idén a The Delivery Man címen érkező friss verziót is az eredeti film direktora, Ken Scott hozza tető alá, van némi remény az amcsi ízek távol tartására, de mivel a főszerepben Vince Vaughn és Cobie Smulders parádéznak majd, van egy olyan kósza érzésünk, hogy jobban járunk, ha az eredeti mozit választjuk. Pláne, hogy az is teljesen rendben van.
Filmünk főhőse, David Wozniak igazi lúzer, aki Starbuck álnéven az ősidőkben egy rakás mintát hagyott jó pénzért a helyi spermabankban. Arra azonban nem számít, hogy a klinika minden magját felhasználja, így Wozniak 533 gyermek biológiai apjává válik, akik miután megtudják, hogy mind egy tőről származnak, 142-en jogi úton próbálják kideríteni a fater kilétét. Az anyagi gondokkal küzdő férfi azonban nem igazán szeretné, ha hirtelen nagycsaládossá válna, ezért egy hirtelen ötlettől vezérelve felkerekedik, és egyenként, inkognitóban próbál belefolyni csemetéi életébe, és tenni helyre mindazt, amit ők nem tudnak.
A Starbuck igazi coming of age-sztori a jobbak közül, egy egészen pici drámával, sok szívmelengető pillanattal, annyival, hogy mindenképpen a gyereknemzés gondolatával akard elhagyni a mozit. Hogy teljes képtelenség, ami benne van? Lehet, de a Vasember 3-at sem azért szerettük, mert túlságosan reális. Szórakoztat. De azt jól csinálja.
