Nemrég egy természetes építőanyagokkal foglalkozó oldal előrukkolt egy szavazással: melyik a széna és melyik a szalma? „Hasonlóan néznek ki, de az egyik a lovaknak, a másik a házaknak kell” – írták, csak angolul jobban hangzott a horses, houses kettős.

És akkor a kép (megfejtés a cikk végén):

Like gombokkal lehetett szavazni, hogy a felső a széna és az alsó a szalma avagy fordítva. De tényleg, mi a különbség?

• A szalma szárított takarmány, gabonanövények (árpa, búza, stb.) szárított szárából áll. Sok cellulózt tartalmaz, és nincs magas tápértéke az állatok számára, ezért főleg alomnak és fűtésre használják, de legalább szép aranysárga színe van.
• A széna szárított zöldtakarmány, fűből vagy más növényekből áll. Tápanyagokban gazdag, magas a vitamin- és ásványianyag-tartalma, ezért az állatok téli etetésére használják.

Ezek alapján a széna értékesebb anyag, így már nem nehéz megfejteni a Széna-e vagy szalma? mondást: egyszerűen csak annyi, hogy jó-e a dolog avagy rossz?

És az is kiderül belőle, hogy a széna való tápláléknak, míg a szalma kitűnő szigetelőanyag, így ma is – sőt egyre inkább újra – használják építkezéseknél.

...

Végül a képrejtvény megfejtése: a felső széna, az alsó szalma.

(Borítókép: Unsplash, illusztráció, (széna))

Ez is érdekelhet: