Az Inbetweeners az egyik legnagyobb meglepetésként vonult be a sorozattörténelembe, a brit széria ugyanis pontosan ugyanarról szólt, mint amiről a legtöbb amerikai vígjáték az utóbbi 10 évben: pár ultralúzer srác próbálja elveszteni a szüzességét, nagy erőkkel, bármi áron, közben pedig hihetetlenebbnél hihetetlenebb kalandokba kerülnek. A sorozat ráadásul sokszor altesti poénokkal jön elő, ami nem túl szerencsés az élvezhetőség szempontjából. De akkor miért volt meglepetés? Mert a The Inbetweeners olyan karaktereket, olyan fantasztikusan kiagyalt poénokat és olyan szabad szájú szöveget használt, amit egy zárlatos, bespeedezett Amerikai pite sem tudott volna szállítani. Naná, hogy Amerika lecsapott rá a sikerek láttán. És már megint elhibázta.

A sztori ugyanaz: A szerencsétlen öltözködési és életvezetési stílusú Will új suliba kerül, ahol összetalálkozik a szintén szerencsétlen hármassal, Simonnal, Jay-jel és Neillel, majd összebarátkoznak. Mind a négyen szeretnének becsajozni, de erre még egy Quasimodóba oltott bazári majomnak is több esélye van. Mindent elrontanak, amit csak lehet, és talán nem nagy meglepetés ezek után, ha ők az egyik legkevésbé népszerű banda a sulijukban. Mondhatjuk, hogy vesztes helyzetből indulnak. És többnyire ott is végzik. Önmagában ez így nem hangzik izgalmasan, de az angol sorozat olyan hangulattal rendelkezik, amivel az amerikai próbálkozások egyszerűen nem tudnak, a karakterek isteniek, átitatja a tipikus angol humor, így kíváncsian vártuk, hogy mit tud ehhez hozzátenni az amerikai verzió. Nos, hozzátenni nem tudott, elvenni belőle viszont jó szokása szerint igen, ráadásul elég sokat.

A nevek megmaradtak, az alaphelyzet a régi, de a The Inbetweeners US még így is képtelen működni. Pont az a báj veszett el belőle, ami az eredetinek mindvégig sajátja volt, és még az sem tudja megmenteni, hogy sokszor meglepődünk, az amcsik mennyi mindent megtartottak az eredeti szériából. De a jópofa amerikai szakemberek a mellékszereplőket már megint valami elit modellsuliból válogatták össze, a főszereplők pedig nem elég hiteles lúzerek. Bénák ugyan, de minden pillanatban süt róluk, hogy csak színészek, míg a régi arany négyesről nehéz volt elhinni, hogy az életben esetleg igazán menő arcok, akik alig tudják levakarni magukról a csajokat.

A pilot sztorija konkrétan 99%-ban megegyezik a brit verzióéval, meglepetések nincsenek, az MTV változata felmondja a leckét, de mindvégig olyan érzésünk van, mintha lelkes rajongók akarták volna újraforgatni a kultsorozatot, csak éppen a felvételek előtt rájuk szakadt volna a bank. Hiteltelen majdnem minden pillanata, de kérdéses, hogy akkor is így viszonyulnánk-e hozzá, ha nem láttuk volna az eredeti változatot. Talán nem. Így csak néhány béna színészt látunk, akik igyekeznek előadni egy ismert sztorit, és a pilot végén látható évadbemutató sem kecsegtet túl sok jóval: az MTV konkrétan újraforgatta az epizódokat, lesz itt sárga kocsi letört ajtóval, városi buliba igyekvés, és a jól ismert botlások. Ez azért is érdekes, mert Amerika ugyebár azért forgatja újra a sikeres külhoni próbálkozásokat, mivel a közönség nem értené az eredeti verziót. Az új változat viszont sztoriügyileg tökéletesen megegyezik a régivel, ráadásul a nyelvi nehézségekre sem hivatkozhatnak. Akkor hogy is van ez? Nyilván a pénzkeresés volt a fő szempont, amiért az MTV még nem ítélhető el, azért viszont már igen, hogy a készítők nem voltak hajlandóak megerőltetni magukat, és hozzátenni valamit az eredeti történethez, valamint a hangulatteremtés terén sem jeleskedtek, inkább bemagolták a leckét, és szóról szóra felmondták újra. Az MTV foghatja a fejét azok után, hogy mostanában az olyan szériákkal, mint az Awkward vagy a Death Valley kierőszakolták az emberek szájából a "minőségi" szavakat, még akkor is, ha ez néha erős túlzásnak számított. Ez a próbálkozás újra aggodalomra ad okot. A The Inbetweeners US így egy tökéletesen értelmetlen remake. Kár érte.

Nemrég írtunk a legjobb ultrarövid brit sitcomokról, köztük a The Inbetweenersről. Ha nem olvastad, most pótold! További tévésorozatos cikkekért pedig olvasd a TV Player cikkeit!