Armie Hammer filmes karrierje annak idején igen szépen indult. Még magával David Fincherrel is volt alkalma együtt dolgozni a Social Network – A közösségi háló címú moziban, a Szólíts a neveden című darab miatt Luca Guadagninóval is összetegeződött, a Disney pedig már annyira bízott a star powerjében, hogy A magányos lovas című blockbusterben egy az egyben betolták a reflektorfénybe Johnny Depp mellé.
Aztán jött 2021, amikor Hammer pályája a lehető legcsúnyább módon állt bele a földbe. Emberünkről ugyanis egészen bizarr sztorikat teregettek ki a volt barátnői, többek között durva szadista hajlamokról vallottak, sőt, még azzal is megvádolták, hogy kannibalizmussal kapcsolatos vágyképzetei vannak, ami a #MeToo legmozgalmasabb éveiben felért egy beutalóval a szegényházba.
Armie Hammert azzal vádolják, hogy kannibál
Agyrém sztorival indult az idei év.
Hammer el is tűnt a rivaldafényből, aztán a családjáról készült dokumentumfilm még lapátolt egy kis földet a karrierje sírjára, hiszen ez a film egy olyan famíliáról szólt, ahol a nőgyűlölet és az erőszak állandó része volt a mindennapoknak.
Aztán jött Uwe Boll...
Már azt hittük, soha többé nem látjuk szegény perverz Armie-t, amikor jött a világ egyik legrosszabb rendezője, a német Uwe Boll. A faszi leginkább arról ismert, hogy a kétezres években futószalagon gyártotta a csapnivaló minőségű, kritikusok által ízekre szedett számítógépesjáték-adaptációkat, illetve arról, hogy hírhedten agresszíven reagált a negatív kritikákra. Ez a sztori is igen emlékezetes vele kapcsolatban:
Baszd meg magad! - ezt üzeni neked Uwe Boll, amiért nem adtál neki pénzt
Pénzt kért egy filmjéhez a Kickstarteren, de nem jött össze a dolog, úgyhogy menjen mindenki az anyjába! Ezt ki is fejti. Még csak hétfő van, de ez már most a hét videója.
Ennél már csak az volt jobb, amikor 2006-ban megelégelte, hogy a kritikusok bántják a filmjeit, ezért kihívta a leginkább hangoskodókat egy igazi, tízmenetes bokszmeccsre. Vancouverben öt online filmkritikussal állt ki a ringbe, és – mivel korábban amatőr bokszoló volt – mindegyiküket alaposan elverte.
2016-ban a Rampage: President Down című filmje után hivatalosan is bejelentette a visszavonulását, ám néhány év szünet után visszatért a filmezéshez, hogy producerként és rendezőként is újra elkezdhesse önteni a minőséget a fos filmek rajongóira.
Legyen botrány!
Boll legutóbbi mozija a Citizen Vigilante című darab, amit nemrég mutattak be digitálisan és néhány amerikai moziban, és amivel emberünk több okból is darázsfészekbe nyúlt.
Először is a film egyfajta Bosszúvágy-parafrázis, melynek főhőse egy volt amerikai katonatiszt, aki Európába költözik miután megörökli apja ingatlanbirodalmát. Itt aztán szembesül az utcai erőszak elleni hatósági tehetetlenséggel, ezért úgy dönt, hogy a saját kezébe veszi a dolgokat és Citizen Vigilante néven brutális hadjáratot indít a bűnözők, az erőszaktevők és a korrupt bírák ellen, miközben az Interpol vadászik rá.
Boll úgy gondolhatta, hogy ha már lúd, akkor legyen kövér, ezért Armie Hammert sorozta be a főszerepre, ami a fentebb részletezett okok miatt már helyből kiverte a biztosítékot az ilyesmire érzékeny nézőknél. A rendező ráadásul nem is csinált belőle titkot, hogy pont azért választotta ki Hammert, mert egyrészt Hollywood fekete listára tette, másrészt pedig ő maga nagyszerű színésznek tartja.
Betiltva
Itt még nincs vége a meredek alkotói döntéseknek, a forgatókönyvet is jegyző Boll ugyanis egy olyan sztorit kanyarintott, melyben az önbíráskodó főhős által legyilkolt bűnözők jelentős része bevándorló hátterű, sőt, a sajtónak többször is hangsúlyozta, hogy a szkriptet valós európai bűnesetek alapján hegesztette ösze, mint például a 2016-os hírhedt hamburgi csoportos nemi erőszak, ahol az elkövetők felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.
Ebből aztán nemigen lesz hasznos társadalmi diskurzus, hiszen a film miatt akkora botrány kerekedett, hogy Németországban gyakorlatilag betiltották. A német korhatár-besorolási bizottság ugyanis megtagadta a film minősítését arra hivatkozva, hogy a produkció migránsok elleni erőszakra buzdít,
besorolás nélkül pedig a jó germánoknál nem lehet bemutatni az alkotást a filmszínházakban, sőt, streamingen vagy fizikai adathordozón sem lehet azt terjeszteni.
Boll természetesen nem örült, kijelentette, hogy ez az egész nem más, mint politikai cenzúra, majd hozzátette, hogy ha a nyugati világban valaki bármilyen társadalmi vagy politikai kérdésben konzervatív álláspontot képvisel, akkor azonnal lenácizzák az illetőt.
Én nem vagyok náci – tette hozzá, amivel mi sem akarunk vitatkozni, de azért azt megjegyeznénk, hogy talán eret vágnunk sem kell, amiért nem láthatjuk ezt a darabot, hiszen ezzel kapcsolatban is maximálisan egyetértenek a kritikusok abban, hogy Boll ismét egy értékelhetetlen mutatványt tett le az asztalra, ami ezúttal még ráadásul teljesen öncélúan provokatív.
Száz szónak is egy vége, nem hisszük, hogy Hammer ennek a filmnek köszönhetően tér majd vissza a mainstreambe.
Ez is érdekelhet:
Íme az új évezred 10 leghitványabb szuperhősfilmje
Itt van egy szégyenfal a tíz legszarabb moziról, amiben szuperemberek hadonásznak.
