Mármint nem a festő nézett ki másképp, hanem más technikát használhatott, mint eddig gondolták, ami meglepő egy ilyen alaposan kutatott művész esetében.

A valaha volt legnagyobb Vermeer-kiállításra készül az amszterdami Rijksmuseum 2023. február 10. és június 4. között, és ebből az alkalomból végeztek átfogó kutatást a festő egyik leghíresebb, Tejet öntő nő című képén. Az 1660 körül készült festményt 1908-ban vásárolta meg a Rijksmuseum, és azóta is az egyik legnépszerűbb alkotásnak számít.

A festmény vizsgálata az ún. Macro-XRPD szkennerrel

A mostani vizsgálatok két dolgot állapítottak meg: egyrészt felfedeztek tárgyakat a képen, amelyeket később a mester átfestett (ez eddig azért nem jelent nagy újdonságot), másrészt viszont – amit a múzeum „megdöbbentő felfedezésként” tálal, új megvilágításba helyezik Johannes Vermeer technikáját: megkérdőjeleződik az a feltételezés, hogy a festő lassan és aprólékosan dolgozott.

A nő bal karja alatt egy sietve felvitt vastag fekete festékcsík látható. A múzeum szerint „ez a vázlat világosan mutatja, hogy Vermeer először gyorsan megfestette a jelenetet világos és sötét tónusokkal, majd elkezdte kidolgozni a részleteket.”

Mindez azért is érdekes, mert a képeit „már annyi munka folyt a Tejet öntő nővel kapcsolatban, hogy nem gondoltuk volna, hogy a modern technológiának köszönhetően valami ennyire meghatározó újdonság kerül a felszínre", magyarázta Taco Dibbits, a múzeum főigazgatója.

De az aláfestésekről se feledkezzünk meg: a Rijksmuseum és a hágai Mauritshuis restaurátorai a falon, a nő feje mögött egy fából készült kancsótartó és több lógó kerámiakorsó vázlatát fedezték fel, ilyeneket használtak a 17. századi konyhában a korsók tárolására.

Ezen kívül a kompozíció jobb alsó részén egy tűzrakó kosarat azonosítottak, amelyet szintén átfestett Vermeer. Az ilyen kosarakban izzó szenet tartottak, vélhetően a csecsemők melegen tartására és a pelenkák szárítására. Egy nem sokkal Vermeer halála után készített leltár szerint mindkét tárgy megvolt a háztartásban – a festmény készítésekor viszont Vermeer úgy döntött, hogy elhagyja ezeket a részleteket.

„A kevesebb több lett Vermeer művészetének egyfajta mottója: egyszerűség, erős képek, nem a sok zavaró részlet, hanem a lényegre való koncentrálás révén” – foglalta össze Gregor Weber, a Rijksmuseum képzőművészeti részlegének vezetője.

A februárban nyíló kiállításon a biztosan Vermeernek tulajdonított képek közül 27-et mutatnak majd be, eddig egy-egy washingtoni és hágai kiállításon láthatta a legtöbb Vermeert együtt a közönség, mindkét helyszínen 23 festményt. Ezúttal még a New York-i Frick Collection is felajánlotta, hogy kölcsönadja mindhárom Vermeer képét – először azóta, hogy száz évvel ezelőtt megszerezte azokat.

A kutatásokról itt találsz háttéranyagokat.

(Forrás: The Art Newspaper, Rijksmuseum, Fotók: Rijksmuseum)

Ez is érdekelhet:

144 éves festmény még sosem volt ennyire eleven

Nagyot megy 2022-ben Szinyei 1878-as festménye, a Léghajó: a Városligetben elkészült egy valódi példány, ami hamar mémesült, a napokban pedig az eredeti több mint 80-szoros méretében került a Szinyei gimnázium tűzfalára.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Tréner? Panzió? Kozmetika? Így lehet a kutyád még boldogabb, miközben a te életed is könnyebbé válhat

Jövőre már csak olyan alkotások kaphatják meg a legjobb film Oscarját, melyek foglalkoznak valamely hátrányos helyzetű csoporttal

További cikkeink a témában
Egy illat azoknak, akik nem ismerik a félelmet – NOVELLISTA Unique Wood
Hirdetés