Az elsők

Az első feljegyzett világvége-jóslat az ókori Róma mondavilágához kötődik. A legenda szerint Romulus tizenkét sast látott nem sokkal a város megalapítása után. Mivel egy hasonló jelenést akkoriban nem volt szokás földhözragadt biológiai tényekkel magyarázni – például: egy népesebb sasfamília rendezett csoportos ürgevadászatot –, ezért a babonás rómaiak rebesgetni kezdték, hogy a ragadozómadarak képében az istenek küldtek jelet. Úgy gondolták, hogy a tizenkettes szám a Rómának szánt évtizedeket jelképezi, tehát a város az alapításától számított 120 év elteltével (i.e. 634-ben) el fog pusztulni. Ehhez képest az olasz főváros több mint 2600 év múlva is – köszöni szépen – kiváló egészségnek örvend.

A kereszténység kialakulásával sem lett jobb a helyzet Apokalipszis-fronton, sőt, a legtöbb világvége próféciát egyenesen a Bibliából vezetik le a mai napig. Az első vallási hevületben született jóslat az volt, hogy az utolsó apostol halálakor megsemmisül a világ. Bár János i.sz. 44-ben jobblétre szenderült, a világvége elmaradt.

Ez tényleg para!

A középkorban szinte ötévente megkongatták a vészharangot. A Bibliát szorgalmasan lapozgató hittudósok mindig rábukkantak egy újabb összefüggésre, amire hivatkozással ki lehetett tűzni a következő időpontot, a végítélettől és a kárhozattól rettegő hívőktől pedig újabb és újabb összegeket lehetett bevasalni. Akad azért néhány olyan dátum, amely bizonyos szerencsétlen egybeeséseknek köszönhetően valóban a frászt hozta az emberekre.

Ilyen volt például 1006 tavasza, amikor a tőlünk 7200 fényévre lévő SN 1006 jelű szupernova felrobbanásának fénye elérte bolygónkat. Szegény őseink – ahelyett, hogy élvezték volna az éjszakai égbolton szabad szemmel is látható természeti csodát – lelki füleikkel már a végítélet harsonáját hallották. Az általános pánik csak akkor enyhült, amikor decemberre a jelenség halványodni kezdett.

A múlt évezred elején sokan szentül hitték, hogy Krisztus halálának ezredik évfordulóján, azaz 1033-ban a végítélet tűzében fog elégni a világ. A prófécia szerint az ominózus napon a nappal örök éjszakába fordul, majd az égből soha nem szűnő véreső kezd záporozni, a bűnösök pedig tűzvészben, földrengésben, járványokban lelik halálukat. A buzgón imádkozó – és adakozó – hívőkre végül szintén egy természeti jelenség hozta a frászt, hiszen június 29-én Európában teljes napfogyatkozás volt megfigyelhető. El lehet képzelni, mit élhettek át halálra rémült eleink. A Hold aztán szépen eltűnt a Nap elől, és mindenki mehetett a dolgára. Gyanítjuk, hogy a legtöbben azonnal a patakhoz mentek gatyát mosni.

Újratervezés

Az ezredforduló előtti éveket egy Szent Abbo nevű francia szerzetes is végigriogatta. Először 969-re jósolta az apokalipszist, majd miután ez nem jött be, gyorsan elnézést kért a számolási hibáért, aztán közölte: a vég 980-ban jön el. Az az év is különösebb végítélet nélkül szállt tova, de a szerzetes nem volt szívbajos, és újabb dátumot hirdetett meg kereken az 1000. évre, amivel szintén mellélőtt egy kicsit.

Bármilyen meglepő, a hozzá hasonló sarlatánoktól nem csak az újkor hajnala, hanem még a múlt század is roskadozott. Itt van például Herbert W. Armstrong, a Worldwide Church of God nevű gyülekezet szellemi vezetője, aki szintén megjátszotta ezt a mesterhármast a XX. században különösebb presztízsveszteség nélkül. Az átszámolgatás egyébként is hatalmas divat a kataklizmavárók körében. Edgar C. Whisenant amatőr Biblia-kutató szebb napjaiban a NASA mérnöke volt, ami nem akadályozta meg abban, hogy 1988-ban kiadja 88 ok, amiért 1988-ban következik be az elragadtatás című könyvét.

Az elragadtatás (vagyis az Apokalipszis) nem jött össze a kiadás évében, ezért Armstrong összeszedte magát, aztán megszülte a javított, aktualizált kiadást Az utolsó kiáltás: 1989 – Elragadtatás címmel. Persze akkor sem történt semmi, de a NASA-nál mindenkit kitartásra nevelnek, ezért az exmérnök 1993-ban majd 1994-ben újabb könyvekben hirdette a világ az évi pusztulását. Szegény Edgarnak 2001-ben jött el a világ vége, pedig már biztosan előkészületben volt a fejében egy újabb alkotás ötlete.

A számmisztikusok

Élt a III. században egy ismeretlen hittudós, aki Noé bárkájának – az Ószövetségben kellő alapossággal részletezett – méreteiből számolta ki, hogy éppen az ötszázadik évben következik be a végítélet. Ennyi erővel persze alapul vehette volna valamelyik kedveltebb apostol szakállának hosszát vagy szőrszálainak szakítószilárdságát is. A múlt század világvége-kutatói valamilyen rejtélyes okból a piramisok számadataiból hozták össze a megsemmisülés évét – természetesen többet is. Ennél már csak a „bolygók együttállása” frázist szajkózták többször. Persze az együttállások általában bejöttek, csak éppen az óceánok vize nem nagyon akart felforrni.

Egyes próféták annyira türelmetlenek voltak az ezredforduló előtt, hogy nem is akarták megvárni 1999-et, amikor tök egyszerű lett volna a Sátánnal riogatni, hiszen az évszám fejjel lefelé éppen kiadta a Bestia számát. Ők egy huszárvágással 1998-ra vizionálták Lucifer felliftezését. Az indok: összeadva az évszám utolsó és első számjegyét a 9-es jön ki, így a két középső számmal együtt ez már három 9-es, ami fejjel lefelé 666, vagyis a Sátán száma. Eredeti, nem? Mi például jövőre várjuk az ég leszakadását, hiszen egyrészt a 13-as szerencsétlen szám, másrészt ha összeadjuk az évszám számait, akkor egy hatos jön ki, ami mellé még két darab hatost írva az eredmény: 666. Jár a csokifagyi?

Ha a világ nem akarja, az ember megoldja

Sajnos nem minden eseménytelenül elmúlt világvége vált ki felszabadult nevetést a rettegőkből, egyes próféták ugyanis személyesen gondoskodnak arról, hogy a kiszemelt dátumot ne lehessen vidáman továbblapozni a naptárban. A Marshall Applewhite nevű guru – inkább közveszélyes őrült – Mennyek Kapuja nevű szektájának tagjait azzal hülyítette, hogy a világvégét valamilyen természetfeletti erő okozza majd, és csak a Hale-Bopp üstökös csóvájával érkező űrlények menthetik meg a kiválasztottakat. Sajnos a történtek ismeretében nem tudunk legyinteni a mesedélutánra, hiszen Applewhite 1997. március 26-án – amikor az üstökös a legközelebb került a Földhöz – 38 követőjével együtt öngyilkosságot követett el.

A világvégétől való félelemhez köthető öngyilkosságoknak sajnálatos módon se szeri se száma. Legutóbb például Harold Camping, egy amerikai vallási vezető próféciája okozott tragédiát. Bár Camping már 1994-re is megjósolta világunk pusztulását, senkit nem lehetett ezzel a bakival megnyugtatni, amikor 2011. május 21-re ismét meghirdette az Apokalipszist. Elmondta, hogy azon a napon a kiválasztottakon kívül mindenki szörnyű kínokat fog átélni.

A rémisztgetésnek az lett az eredménye, hogy többen öngyilkosságot kíséreltek meg. Kaliforniában például egy Lyn Benedetto nevű nő két kiskorú lányának álmukban vágta át a torkát, csak hogy megkímélje őket a szenvedéstől. Úgy tűnik, hogy Campinget ezek az esetek nem igazán zavarták, hiszen a be nem következett Armageddon után két nappal kijelentette, hogy a világvége októberben jön el. Nem jött.

Sajnos aktualitásról is be tudunk számolni, hiszen idén október 11-én Brazíliában egy Luis Pereira nevű vallási vezető összesen közel száz hívét győzte meg arról, hogy gyűljenek össze egy elkerített házban, és várják együtt a másnap esedékes világvégét, melynek pontos idejét egy angyal súgta meg neki. (Arról bölcsen hallgatott, hogy lefekvés előtt mit sikerült elfüstölnie.) Miután a rendőrség megtudta, hogy a szekta tagjai méreggel elkövetett tömeges öngyilkosságra készülnek, lerohanták a területet és elfogták a prófétát.

A tyúk volt előbb vagy a tojás?

1806-ban Leeds közelében egy tanyán Mary Bateman egyik tyúkja a végítéletről szóló jóslatokat kezdett tojni. A rövid jövendölések a csodacsirke tojásain voltak olvashatóak, a baromfi büszke tulajdonosa pedig elmondta, hogy álmában Isten közölte vele, hogy egymás után 14 feliratos rántottának való pottyan ki az állatból a következő napokban. Az üzenetek először meglehetősen absztraktak voltak („Jézus eljő”), később azonban a második eljövetelt – és így a világ végét is – konkrétan 1809-re datálták.

A felzaklatott kedélyeket csak az nyugtatta meg, amikor rajtakapták a jó háziasszonyt, amint éppen megpróbált felgyömöszölni egy jövendőmondó tojást a szerencsétlen tyúk valagába. Bateman asszony számára mindenesetre korán beköszöntött a végítélet; miután megmérgezte a férjét és néhány másik férfit, felakasztották.

Nem csak az angol asszonyság próbálta meg az Apokalipszis címszóval átverni a hiszékeny tömegeket. Egy koreai csaló, Lee Jang Rim azt hitette el több ezer követőjével, hogy a világ 1991 októberében megsemmisül. Több híve is felmondott a munkahelyén, pénzzé tette javait, csak hogy teljesen megtisztulva várhassa a világ végét. A kataklizma persze sehogy sem akart elkezdődni, Lee-t viszont egy kisebb sziget megvásárlásához elegendő adománnyal elnyelte a föld. A hatóságok végül megtalálták, és két év szabadságvesztésre ítélték. Ezen a sztorin csak azért nem ér röhögni, mert több megkárosított is öngyilkosságot követett el, amikor tudatosult bennük, hogy a világ nem, csupán a bankszámlájuk redukálódott nullára.

És végül a tudomány

Egy 1960-as Science-cikkben egy Heinz von Foerster nevű filozófus-fizikus kifejtette, hogy szerinte az emberi világ 2026-ban semmisül meg, mivel addigra fognak kimerülni bolygónk erőforrásai. Volt azonban egy sokkal híresebb koponya, aki szintén a közeljövőnkre vetítette a megsemmisülést, ő pedig nem más, mint maga Sir Isaac Newton.

Elméletét feltehetőleg rögtön azután elkezdte papírra vetni, hogy az a bizonyos alma tarkón vágta, és bár szerintünk jobb lett volna, ha alszik rá egyet, megtörtént dolgokon végül is nincs értelme polemizálni. A lényeg: Newton szerint 2060-ban lesz vége a világnak. Némileg csökkenti a felfedezés hitelességét, hogy a híres tudós nem matematikai és fizikai számítások, hanem a Biblia tanulmányozása alapján jutott erre a dátumra. Egészen pontosan ezt sikerült papírra vetnie: „A Biblia szerint a világ véget ér 2060-ban.” Később hozzáteszi: „Lehet, hogy később lesz vége a világnak, de annak, hogy hamarabb, nem látom értelmes okát.” Nos, ezzel mi is így vagyunk, kedves Sir Isaac.

Tovább:
A Player legfrissebb cikkeihez
Giccs és sokk, avagy kihagyhatatlan lett a Pi élete?
Tíz hely, amit látnod kell a világvége előtt