Hogy mit akart a Blizzard a Warcraft III 2020-as verziójával, azt lehet, hogy már maga a Blizzard sem tudja. A 2018-as BlizzConon bemutatott videók alapján pedig igencsak mosolyra húzódott a szánk széle, mivel nem csak hogy egy szebb játékot lehetett látni, de úgy tűnt, hogy komolyabban belenyúltak az alapjátékba, nem csak mintegy remasterelve azt, de kiegészítve komolyabb átvezető videókkal, teljesen életszerűre szabott mozgásokkal, és persze az eredetihez képest lényegesen felhúzott grafikai megvalósítással.

De mégis egy remastered verzió ez, úgyhogy azt várni elég nagy hiba lett volna, hogy úgy, ahogy a Resident Evil 2-nél, teljesen újrahúzzák az egész játékot új grafikai motorral, esetleg új tartalmakkal, vagy a régiek áttervezésével. Az sem volt igazából nagy titok, hogy a korábban bemutatott, teljesen újrarajzolt intro mellett nem nagyon lesznek „újrakevert” átvezető filmecskék, mivel már novemberben közölte a Blizzard, hogy eleve full HD-ban készültek, csak 240p-re konvertálták őket, mert 2002-ben még az volt a menő. Amúgy sem voltak rosszak az átvezetők, nem feltétlenül kellett őket újrarajzolni, bár a legelsőt így is újraálmodták, ráadásul parádésan, de ennyi, semmi több. És tulajdonképpen más tekintetben is ennyi és semmi több. Akkor jó kérdés, hogy mi is maradt mindabból, amilyennek eredetileg tűnt ez a játék.

A Warcraft III: Reforged semmiképpen sem remake, „csak” egy remaster, és az egyetlen szerencséje, ha nem találkoztál a korábbi videókkal és ígéretekkel, sőt, a legjobb, ha tulajdonképpen semmit sem tudsz róla. Az is sokat segít, ha régen játszottál már a 2002-es eredetivel, és úgy él az emlékeidben, mint egy valószínűleg mára már kissé elavult játék. A Reforgeddal nem különösebben erőltette meg magát a Blizzard, vagy ha mégis, akkor szépen lassan kivettek mindent a játékból a megjelenésre, ami jelentősen különbözővé tenné az eredetijétől.

Vizuálisan ugyan némileg pofásabb lett, élesebbek és részletesebbek a karakterek textúrái, maguk a karakterek is sokkal jobban kidolgozottak, a táj is egyértelműen szebb lett, de igazából túlságosan nem lett agyeldobós a felújítás, az embernek végig olyan érzése van, hogy a régi verziót látja HD-ben. Nem lett volna hülyeség egyébként egy Warcraft III HD, főként ezt a játékot elnézve, ami egyébként nem totális mellélövés, de az biztos, hogy csak nagyon keveseknél talál majd kapuba.

Az a helyzet ugyanis, hogy bármennyire is tűnik lehúzásnak, ez még mindig ugyanaz a Warcraft III, ráadásul az alapjáték, a Reign of Chaos és a The Frozen Throne egyben, se több, se kevesebb, ami azt jelenti, hogy van benne tartalom bőven. Ha így vesszük, simán megér egy 10-est a csomag, főleg, ha nagyon szeretted a játékot. Lehet, hogy szebb, de jobbnak semmiképp sem jobb, és bár sokan bugokkal küzdenek, mi semmit sem tapasztaltunk a kampány során a játék összecsapottságából, de a Blizzard jelenleg is javítja, amit tud, fejlesztgeti a játékát, mintha nem épp pár napja jelent volna meg egy kisebb csúszás után.

Az igazság az, hogy nagyon megértem azokat, akik dühösek. Ennél jóval többet is bele lehetett volna passzírozni egy ilyen csomagba ennyi idő alatt. Akár újra is lehetett volna húzni a játékot teljesen, hogy a Warcraft III teljesen új köntösben, még jobb grafikával, még jobb mozgásokkal, még több funkcióval, jobb kezelőfelülettel rendelkezzen. Helyette az maradt, ami volt.

És az van, hogy ez nem feltétlenül baj, ha ezt jól kommunikálják. Én nem játszottam a Warcraft III-mal már egy évtizede, és örültem, hogy újra be tudott húzni a remek világába, újra tudtam izgulni a hőseiért, gyakorlatilag megint visszavitt abba a korba, amikor még jó volt az olyan RTS-ekkel játszani, mint a Warcraft és a Command & Conquer-széria, és itt most érdemes egy kicsit kitérni a C&C Remasterre.

Amikor a Command & Conquer újrájáról kijött egy nyúlfarknyi videó, mindenki eldobta az agyát. Pedig semmi sem történt abban a videóban, csak a régi grafika élesebb lett, felhúzták a felbontást, akár 4K-ig is elmehetünk, de a játék pont úgy néz ki, mint akkoriban. És ettől mindenki boldog volt. Lehet, hogy elég lett volna a Blizzardnak valami ilyesmit mutogatni még 2018-ban, és akkor nem lett volna semmi balhé, a rajongó is tudta volna, miért ad ki pénzt, és senki sem akarta volna dühében átfejelni a monitort.

A helyzet egyáltalán nem annyira tragikus, mert azért mégis kapsz valamit a pénzedért, ami leköt és feldob, de tény, hogy akkor sem jársz különösebben rosszul, ha jóval olcsóbban beszerzed a régi játékot, és elkezded újra. Ha már a Blizzard a nosztalgiavonatra akar felültetni, akkor ne adj ki érte többet, mint amennyit feltétlenül érdemes. Mindezek mellett a Warcraft III még mindig minden idők egyik legjobb stratégiai játéka, amit 2020-ban is élvezet végigtolni.