Biztos hallottál már róla, hogy Kínában éppen az első bátortalan lépéseit teszi meg egy potenciális világjárvány. A koronavírussal vannak tele a hírek, már a hülye is tudja, hogy nem érdemes azoknak a retek kínai állatpiacoknak a közelébe se menni, ahol elevenen szokás megnyúzni, leforrázni, megkopasztani és összevagdosni nagyjából mindent, ami él és mozog és nem két lábon jár. Az ember ilyenkor egy kicsit tovább folytatja a gondolatmenetet, és megfogadja, hogy tényleg nem eszik meg minden szart külföldön, csak azért, mert egzotikus.

Kínai népviselet

Én már csak tudom, tavaly ilyenkor nyomtam le egy kellemetlen meccset valami thaiföldi nyavalyával, aminek köszönhetően még az oxigént is sírva fostam ki magamból három napig. Szóval higiénia, elvtársak!

Fontos, mert igaz, hogy ez itt a nagyarcú franciának csak Kelet-Európa, meg Majdnembalkán, de mi is városokban élünk, vagyis egy nap legalább ötven-száz emberrel bocsátkozol valamilyen interakcióba. Épp ezért, az étkezések előtti alapos kézmosás legyen az alap, ahogy anyukád mondta, meg arra sem árt odafigyelni, hogy ne piszkáld napközben az arcod, a szemed, ne nyúlkálj a szádba, az orrodba, mert az ilyesmi rövid úton csinál belőled számot az influenzás megbetegedésekről szóló statisztikában.

És akkor most mondom, hogy nagyon nem vagyok hipochonder. Nem rohangálok minden hülyeséggel orvoshoz, a lázas megbetegedéseket pedig simán kikúrálom otthon önerőből, hagymával, pálinkával meg mézes teával.

Meg pálinkával

Mégis, most, amikor attól hangos a sajtó, hogy még a kínai államapparátusnak is komoly kihívást jelent a járvány megfékezése – mondom, Kínában, melynek nagyvárosaiban szinte mindenki szájmaszkban közlekedik –, eszembe jutott, hogy végre el kellene felejtenünk az európai kultúrkör és etikett egyik legmélyebben gyökerező elemét, az általam már jó ideje gyűlölt kézfogást, ami nagyjából csak arra jó, hogy megkeserítse az ember életét.

Hogy mennyire vagyok kényszeres, azt majd te eldöntöd; a helyzet az, hogy én tényleg nem szeretek koszos kézzel enni. Épp ezért a munkahelyi reggeli nálam úgy néz ki, hogy elslattyogok a mosdóba, majd visszamegyek az irodámba, és megeszem a szalámis kiflimet.

Akkor üt be a krach, amikor a mosdótól az irodáig tartó húsz méteren szembejön egy épp érkező kolléga, aki lelkesen üdvözöl, és akivel illik lekezelni. Most már rutinos vagyok, megmondom, hogy „bocs, vizes a kezem”, és nyomok egy fistbumpot, de régebben nem voltam ekkora ragyogó elme. Bele kellett csapni abba a kézbe, ami előtte egy fél óráig markolta az egyes vili vagy a hármas metró egyik korlátját, amit előtte meg egy olyan ember simogatott, akinek a személyes higiénia heti egy fürdésre korlátozódik.

Géza pont tegnap fürdött... egy éve

Ne legyenek illúzióid! Ennek a köcsög kézfogásnak köszönhetően előbb-utóbb mindenkinek faszos lesz a keze. Lehet, hogy egyébként semmi közöd a Miska faszához, de neki mondjuk épp viszket, ezért suttyomban megvakarja, aztán kapaszkodik tovább. Végül persze leszáll, viszi a faszos kezét máshova, de a kapaszkodón már ott figyelnek a kis faszmolekulák, amikre aztán lehet, hogy épp az a munkatársam markol rá, akivel lepacsizok a mosdóból visszafele menet, pont mielőtt kicsomagolnám a pékségben vett túrós batyumat.

Van egy kicsit sem polkorrekt, és nagyon rossz hírem: annyi az igénytelen ember, mint nyáron a szúnyog. Amúgy nincs velük baj, de ha tudnád, hogy hugyozás után rázás nélkül teszik el, és még kezet sem mosnak, akkor már egy kicsit zavarna, hogy pont előtted válogatják át a zsemlés kosarat a frissek után kutatva. Épp elég az embertársaink retkével közvetetten találkozni a kapaszkodókon meg a korlátokon, miért kényszerítjük még magunkat ráadásul erre az idióta kézfogásra is?

Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan... mint például a kólibaktérium

Ez a baromság még a középkorban jött divatba. Akkoriban így mutatták meg a barátságosan, békével közeledő felek, hogy nincs a jobbjukban fegyver. Annyira okosak voltak, hogy pont a legnagyobb világjárványok idején vezették be ezt a hülye divatot. Mert ahhoz ugye nem kell virológusnak lenni, hogy belássuk, a személyes kontaktus nagyon megkönnyíti az ilyen koronavírus-féle rohadékok terjedését.

Elég, ha a lappangás időszaka alatt Marci kisöpri a taknyot az orra alól, aztán nagy boldogan Pityu kezébe csap, és már át is van adva egy szép doboznyi vírusos tüdőgyulladás, amit Pityu sok szeretettel ajándékoz tovább a nyolcvan éves nagymamának, a sztori többi részét pedig már nem mesélem el, úgyis kitalálod.

Koronavírus likes this

Mondok még valamit: ha azzal érvelsz, hogy a kézfogás a kölcsönös tisztelet jele, kénytelen vagyok udvariasan ellent mondani, ugyanis kurvára tévedésben vagy. A férfiak közötti kézfogás a dominanciáért folytatott harc első aktusa.

Azért fogsz kezet, hogy megnézd, mennyire határozott a másik. Ha olyan a keze, mint a kelt tészta, még rá is szorítasz, csak hogy érezze a törődést az a szerencsétlen. Ha még meg is reccsen, akkor már biztos lehetsz benne, hogy simán képes lennél hülyére verni az ipsét, és mivel ezt ő is sejti, már meg is nyerted a harcot. Ha ez a kölcsönös tisztelet jele, akkor a kocsmában a szúrós tekintet meg egyenesen szerelmi vallomás.

Nem hiszed? Kérdezd a paraszt kézfogások nagymesterét, Donald Trumpot!

A keleti kultúrákban valamiért még a tiszteletet is okosabban fejezik ki. A japánok például meghajolnak, Thaiföldön pedig ugyanezt még megfejelik azzal, hogy a jobb kezüket a szívük oldalán a mellkasukra helyezik. Hát nem sokkal szebb gesztus, mint megropogtatni a másik kezét? Ennél még az ökölpacsi is szimpatikusabb, mert azzal legalább nem a tenyereden lévő szutykot passzolod át felebarátaidnak.

A kézfogás egy letűnt világ csökevénye, és mint ilyen, tökéletesen idejétmúlt, kényelmetlen, praktikátlan, sőt, káros szokás. A gond csak az, hogy annyira beette magát a társas érintkezés kultúrájába, hogy szinte képtelenség onnan kirobbantani. Mert ha nem fogadod a kézfogást vagy nem nyújtod a jobbod, bunkó vagy.

Komolyan kérdezem, mit kellene tennünk, hogy ez megváltozzon, és végre mindenki megtartsa a saját faszmolekuláit saját magának? Toljunk le egy globális mediahacket egy kitalált vírusról, ami kizárólag kézfogással terjed, és begyógyul tőle az ember segglyuka?

Vagy esetleg indítsunk el egy jól csengő hashtages kampányt? Rajtam ám ne múljon!

Tessék, lehet csatlakozni!