Bevalljuk, ez a kedvenc kézszárítónk. Mert a másik fajtából olyan sebességgel jön ki a forró gőzféle, hogy közben háromszor elénekeljük a Tavaszi szelet és még mindig semmi hatása sincs, úgyhogy az ember inkább szitkozódva a nadrágjába törli nedves, de forró tenyereit. Viszont az van, hogy éppen ez a gyorsaság az átka ennek a high-speed cuccnak.
Ugyanis ez a hipergyors kézszárító nem kevesebb, mint 650 kilométer/órás sebességgel lövelli rád a jótékonyan szárító levegőt. De az áldásos gyorsasága áldatlan mellékhatással jár: cirka hatvanszor annyi bacilust kever a kezedről a levegőbe, mint lassabb teljesítményű társai. És a lassabb teljesítményűek amúgy ezerháromszázszor több bacit juttatnak a légbe, mint a normál papírtörlő.
Az, hogy ezt pontosan miként is mérték le ennyire precízen, nem tudjuk. Mindenesetre úgy fest, jócskán növeli a fertőzésveszélyt ez a fajta kézszárító, aminek pedig annyira, de annyira örültünk eddig minden vécében, ahol kezet kellett szárítani. Mert tíz másodpercen belül csontszáraz az ember keze. Mondjuk ezentúl ugyanúgy fogjuk használni, mert menők és kemények vagyunk és szembenézünk a láthatatlan ellenséggel – valószínűleg te is, de azért jó, ha tudod ezt is a gyors és pöpec kézszárítóról.