Az Ifjúsági technika magazin (Техника Молодежи) a hetvenes évekig a Szovjetunió egyik kedvelt ifjúsági tudományos folyóirata volt, melyben ugyanúgy helyet kaptak az aktuális felfedezések és technikai vívmányok, mint a jövőbe tekintő sci-fi irodalom.
A XXI. század pedig azokban az időkben még borzasztó messzinek tűnt. Épp emiatt, amikor a jövőt kellett megjósolni, a magazin szerkesztői hajlamosak voltak túlzásokba esni.
Ezen persze nem kell csodálkozni, elég megnézni a nyolcvanas-kilencvenes évek amerikai sci-fijeit. Az 1991-ben bemutaott Terminátor 2. – Az ítélet napja készítői például nem tartották elképesztő túlzásnak, hogy 1997. augusztus 29-én egy katonai mesterséges intelligencia az emberekre támad, szóval a szovjetek elmélkedései ehhez képest valójában nem is rugaszkodtak el annyira a valóságtól.
Megnézegetve a Техника Молодежи rajzait találunk olyan jóslatot is, ami bejött, de azért bőven akad olyan is, amitől még most is nagyon messze vagyunk, vagy olyat, ami már soha nem fog megtörténni.
Íme, a legjobbak:
Hagyományos- és függővasútként is működőképes vasútvonal. Valamiért az utókor nem látott benne fantáziát.
Holdbázis. Ha nem is pont ebben a formában, de talán még lehet belőle valami.
Automatikus telefonhívásfogadó készülék. Üzenetrögzítő néven végül összejött.
Villámgyors sportkocsik. Csak a formaterv nem jött be. Eddig.
Tengeri kutatóbázis, melyben egy lift köti össze a felszíni és a mélységi központokat.
Repülőgép, ami egy felszíni kötött pályáról nyeri az energiát. Nem jött össze.
Vonathoz hasonlító, de nem kötött pályán mozgó szerelvény, ami itt egy idegen bolygót szel éppen át. Még várat magára.
Egyszerre replőgép és ballon. Ezt nem gondolták át teljesen.
Repülőgép-formatervek. Annyira azért nem rugaszkodtak el a valóságtól.
Gőzhajtású csizma. Ma már helyből hülyeségnek tűnik.
Tengeralattjáró és hajó egyben. Nem teljesen értelmezhető.
Gömbölyű antarktiszi kutatóbázis, ami az olvadás után is használható.
Atommeghajtású szuperszonikus repülőgép, ami hónapokig a levegőben képes maradni.
A műhold. Ez speciel pontos jóslatnak bizonyult.
Az egyik kedvencünk: agyhullámok segítségével irányítható mecha. Nagyon zorall, de egyelőre még nagyon messze vagyunk tőle.
Ugyanúgy ez az elektromos energiát termelő zeppelin.
Vagy ez a légcsavarokkal működő gépiesített szán.
A nyáron is használható sípálya ellenben már a valóság.
Ez a falmászó robot viszont nagyon nem.
Eleketromágneses mező a tankok ellen. Nem ebben a formában, de valami nagyon hasonló megvalósult az EMP-bomba formájában.
Földalatti városok. Egyelőre szerencsére nincs szüksége ilyesmire az emberiségnek.
Hipermodern gőzgépekkel működő vonatok, autók és repülők. A belső égésű motor kinyírta őket. Sebaj, most a belső égésű motor kapja ugyanezt az elektromos motortól. Ilyen a fejlődés.
Szántás repülőgépekről ledobott minibombákkal. Valószínűleg még az ötletgazda sem gondolta komolyan.
Űrállomás. Annyira valósággá vált, hogy tiszta nyári estéken még szabad szemmel is látható.
Egyetlen gigantikus, több millió embert befogadni képes épületből álló szuperváros.
Elektromágneses kifutópálya, ami vezeték nélkül tölti fel a repülőket. Ma már nem annyira elszállt gondolat.
Az ellenséges repülőgépeket pusztító rezonanciával megsemmisítő szerkezet.
(via)