A lakáskiadást számos régi tévhit övezi és sokan épp ezek miatt kerülnek nagyon kellemetlen – vagy rosszabb esetben akár katasztrofális – helyzetekbe. Most ezek közül gyűjtöttük össze a nyolc legveszélyesebbet és leggyakoribbat, hogy ha ebbe a fába vágnád a fejszéd, akkor ne az ujjadat nyesd le véletlenül.
Az elmúlt évek trendjeinek megfelelően egyre többen tartják úgy, hogy a pénz ingatlanba való invesztálása egy kevésbé kockázatos, ugyanakkor biztos hozamokkal kecsegtető befektetési forma. Az tényleg igaz, hogy az ingatlan értéke felértékelődik és a havi bérleti díjak jó esetben kiemelkedő bevételt termelnek, ugyanakkor a számításokból jellemzően kimaradnak azok a kockázati tényezők, melyek egy lakás kiadásának szoros velejárói. Most a NYOLCAS.COM budapesti lakáskezelő cég szakértőinek segítségével stílszerűen összegyűjtöttünk nyolc bérbeadással kapcsolatos főbérlői hiedelmet és azok cáfolatát is.
1. tévhit: Minden lakás bérbe adható
Valóság: A kereslet kifejezetten a minőségi, kompakt méretű, modern lakások felé tolódott el, így a régimódi lakásokba bérlőt találni szinte már lehetetlen feladat. Bérlőkeresés elkezdése előtt feltétlenül érdemes bérbeadási szakértővel is egyeztetni, hiszen ma már nagyon nem elég, ha egy lakás a belvárosban van.
2. tévhit: Megbízható bérlőt találni könnyű feladat
Valóság: Az elmúlt időszak járványügyi hatásai és az Airbnb-s kiadás ellehetetlenülése a kereslet-kínálat megfordulását eredményezte. Ennek szoros hozadéka, hogy a lakást kiadók már nem válogathatnak a bérlők között. Ha nincs megfelelő jelentkező, érdemes inkább a bérleti díjból engedni és tovább keresni a megfelelőt, vagy egyszerűen megbízni egy profi lakáskezelő céget, hogy találjon helyetted egy leinformálható, igényes és megbízható bérlőt.
3. tévhit: Ha a bérlő fizet, más baj nem lehet
Valóság: Főszabály, hogy bérlőben nem szabad kompromisszumot hozni. Kizárólag megbízható, jól leinformált, szimpatikus személlyel szabad szerződni. Ha pedig véletlenül rosszul választottunk, akkor igen nehéz helyzetbe kerülhetünk. Lelakás, fizetéssel való csúszkálások, bérlővel való veszekedés, ami vár ránk.
Emellett szintén sokan hisszük elég naívan, hogy a bérlőnk majd saját otthonaként tiszteli a neki kiadott lakásunkat. Ezzel szemben sajnos a valóság az, hogy számos esetben a bérlő kevéssé becsüli meg az albérletét; mivel a lakás nem a bérlő saját tulajdona, ráadásul a fizetése jelentő részét havonta odaadja érte, nemigazán izgatja magát, ha kicsit lelakja a bérleményt. Ez pedig örök konfliktusforrás lehet a két fél között.
4. tévhit: A bérlő intézze magának a rezsit
Valóság: Lakásbérbeadásnál egyszerűen tilos átíratni a bérlő nevére a közműórákat, hiszen a valóságban ez a döntés óriási kockázatot jelent. Miért? A közműórákat a bérlő által felhalmozott tartozás kiegyenlítése nélkül sajnos nem lehet a saját nevünkre visszaíratni. Aki ennek ellenére mégis a kényelemre törekszik, az bizony nagy árat fizethet érte.
5. tévhit: A bérlőnek csak a beköltözés előtt vannak kérései
Valóság: A bérlők panaszai és igényei folyamatosak. Ennek legfőbb oka, hogy a megnövekedett bérleti díjak mellé megnövekedett bérlői igények párosulnak. Ráadásul a hosszú távon kiadott ingatlanok folyamatosan amortizálódnak, így kellő odafigyelés nélkül hamar felhalmozódnak a problémák.
6. tévhit: Mindegy, hogy bútorozott vagy bútorozatlan
Valóság: A bérlők túlnyomó többsége ténylegesen bőrönddel kíván költözni, így a teljesen berendezett lakások bizony nagy előnnyel rendelkeznek. A könnyebb bérbe adhatóság miatt, a bútorok és berendezések (amúgy nem túl jelentős) amortizációja ellenére is jobban megéri, ha teljesen berendezzük a lakást.
Plusz miután az elmúlt évek során jelentősen bővült a kínálat, mára a kiadhatóság alapfeltétele lett, hogy egy lakás igényesen, modern bútorzattal és korszerű háztartási gépekkel legyen ellátva. Az igényes érdeklődők hatékony bevonzásához pedig feltétlenül szükség van néhány kiegészítő és dekorációs elem beszerzésére is.
7. tévhit: Könnyű a bérlőt kitenni a jól bevált közjegyzői szerződéssel
Valóság: Az tény, hogy közjegyző előtt tett bérlői nyilatkozat birtokában nagyobb biztonságban vagyunk, de ez sem megoldás mindenre. Akkor mégis mire jó a közjegyzői okirat? Többek között arra, hogy az évekig tartó huzavona helyett csupán pár hónapra lesz szükségünk, hogy baj esetén kilakoltassuk a szerződést szegő bérlőt.
8. tévhit: Megvan a bérlő, már hátra is dőlhetsz
Valóság: A nem megfelelően megszűrt bérlő bizony óriási fejtörést okozhat a bérbeadónak, ugyanakkor kellően részletes és szigorú bérleti szerződéssel jelentősen csökkenthetjük a kockázatokat. Ha biztosra akarunk menni, akkor pedig érdemes egy erre szakosodott, profi lakáskezelő csapat segítségét igénybe venni: ők azok, akik minimális havi díjazás ellenében teljes körűen kezelik a lakásodat a közjegyzővel hitelesített bérleti szerződés megkötésétől kezdve a számlák befizetésén át a meghibásodások azonnali javításán keresztül a bérlőddel való teljes kapcsolattartásig az egész bérleti idő alatt. Magyarul alig több, mint tízezer forintért hátradőlhetsz, mert a lakásod biztos kezekben van.
Úgyhogy ha erre a nyolc dologra odafigyelsz, mikor kiadnád a lakásod, szerintünk a veszélyforrások túlnyomó részét már azonnal meg fogod látni. Sok szerencsét!
(x)
Ez is érdekelhet:
Öt dolog, amire most mindennél jobban oda kell figyelned lakásbérlésnél - Roadster
Mert különben könnyen ráfázhatsz ebben a kritikus időszakban. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amivel kikerülheted a csapdákat és hosszú távra megtalálhatod az álomlakásod. Habár sok a kecsegtető albérletajánlat most a piacon, nagyon sok buktatót rejtegethetnek ezek a cukorba hempergetett, kiadó ingatlanhirdetések.
(Fotók: NYOLCAS.COM)