Az elmúlt években a kriptovaluták népszerűsége hazánkban is a csúcsra járt, és sokan reméltek könnyű bevételt a tőzsféből. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban senkit sem kímél. Egy ideje egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan is adózzuk le törvényesen a kripto formájában befolyt nyereségünket. Az igazság pedig az, hogy ez egy jelenleg is folyamatosan változó terület, amely sokak számára okozhat komoly fejtörést. Éppen ezért most megmutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segíthetnek eligazodni az elvárások sűrűjében, és rendet tesznek a fejekben a kriptovaluta adózásával kapcsolatos kérdések terén.
Jó döntés lehet-e a kripto 2024-ben?
A kriptovaluták népszerűsége az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett, ami főként annak köszönhető, hogy a btc to huf váltás ma már néhány kattintással megoldható feladat, így a kriptonyereségünket pillanatok alatt forintalapú bankszámlánkon tudhatjuk. Ez rendkívül jól hangzik, és szintén csábító a kriptopénzek decentralizált mivolta, amely lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók közvetítők nélküli, mégis biztonságos és transzparens lebonyolítását.
Emellett az alacsony tranzakciós költségek és a globális hozzáférhetőség is sokak számára jelentenek előnyt, és rengetegen tekintenek a kriptovalutákra egyfajta értéktartó befektetésként.
Az innovatív blokklánc technológia és a pénzügyi rendszer alternatívájának ígérete szintén hozzájárul a kriptoeszközök iránti, hatalmas érdeklődéshez, és ahhoz, hogy ilyen vagy olyan formában, de a világon több mint félmilliárd ember használ kriptovalutát, hazánkban pedig már több, mint száz helyen fizethetünk velük. A számok pedig napról napra emelkednek, ami egyértelműen azt mutatja, hogy kriptózás jóval több, mint egyszerű, múló hóbort.
Kell-e Magyarországon adózni a kriptovaluták után?
Abban az esetben, ha a kriptobányászatból vagy vásárlásból adómentes jövedelemre számítasz, sajnos van egy rossz hírünk. Magyarországon a kriptovalutákból származó bevételek ugyanis adókötelesek. Az azonban, hogy mennyit fizetünk utánuk, több tényezőtől is függhet.
A tranzakció típusa és a keletkező jövedelem formája például egyaránt számottevő. Csak akkor kell ugyanis hozzáadni egy ügyletet az adóalaphoz, ha az nem kriptovaluták között történik. A 2022. január 1-jétől hatályos adójogszabályok szerint a kriptoeszközökből származó jövedelmeket ugyanis külön adózó jövedelemként kell kezelni, és azokat a személyi jövedelemadó (SZJA) hatálya alá kell vonni.
A kriptovalutákból származó jövedelmek után magánszemélyként jelenleg 15% személyi jövedelemadót kell fizetnünk. Fontos tudni, hogy a kereskedelem és a bányászat egy kategóriába tartozik, a kedvezményes 15%-os adófizetéssel pedig a magyarországi adóügyi illetőség alá tartozó magánszemélyek élhetnek. A hatályban lévő szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál a kripto megszerzésének és értékesítésének költségei levonhatók, amelynek köszönhetően az adóalap jelentős összeggel csökkenthető.
Mikor adóköteles a kriptopénz?
A kripto adózása során az úgynevezett „feketedoboz-elv” érvényesül. Ez azt jelenti, hogy adókötelezettségünk akkor keletkezik a kriptovaluta után, amikor az kikerül a kriptovilágból, tehát az állam által kibocsátott FIAT pénzre (pl. forintra) váltjuk, vagy más jövedelemszerző tevékenységből származó ellenértékhez jutunk általa. Például valamilyen árucikket vagy szolgáltatást kriptopénzzel vásárolunk.
De fontos odafigyelnünk arra is, hogy A kriptovaluták közötti csere (például Bitcoin Ethereumra történő váltása) esetén is adókötelezettségünk keletkezhet abban az esetben, ha a csere eredményeként jövedelmünk keletkezik.
Bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Ennek számít például annak a váltónak a napi árfolyama, amelyen a kriptot megszereztük.
Mire kell odafigyelnünk befektetőként?
Ha nem szeretnénk, hogy a kriptoval kapcsolatos ügyletek problémát okozzanak, adóbevallásunkban pontosan és részletesen fel kell tüntetnünk az ezekkel kapcsolatos tranzakciókat. Minden adóévben egymással szembe kell állítanunk a bevételeket és az igazolt kiadásokat, ezeket összegezve kaphatjuk meg az adott év mérlegét, amelyet a tárgyévi szja bevallás 164-es sorába kell beírnunk.
Ez azok számára, akik több tőzsdén vagy decentralizált platformokon is kereskednek, komolyabb kihívást jelenthet, hiszen ebben az esetben a tranzakciók követése és dokumentálása nem egyszerű feladat. Fontos, hogy minden esetben részletes nyilvántartást vezessünk, és a kriptovaluta megszerzés időpontját, árfolyamot, valamint az eladási árat egyaránt számontartsuk. Ez segít az adóalap pontos meghatározásában, és segít elkerülni az esetleges adóhatósági ellenőrzések kellemetlenségeit is. Ha pedig külföldi tőzsdén is kereskedünk, mindenképp figyelembe kell vennünk a nemzetközi adózás szabályait is.
Abban az esetben tehát, ha szeretnénk minden problémát elkerülni, fontos, hogy figyelmet fordítsunk az adminisztrációra és nyomon kövessük a jogszabályi változásokat. A kriptovalutákra vonatkozó adójogszabályok ugyanis gyorsan változhatnak, így lényeges, hogy mindig naprakészek legyünk, ezáltal elkerülve azok megsértését.
Lehetőségek és kedvezmények
Ha egy ügyletből származó bevétel nem haladja meg a bruttó minimálbér 10%-át, abban az esetben az adott ügyletet nem kell leadóznunk. Ennek a feltétele azonban az is, hogy egy nap mindössze egy ilyen ügyeltünk történhet, éves szinten pedig az ezekből származó összeg nem haladhatja meg a minimálbér összegét. Ez jó megoldást jelenthet például azok számára, akik kripto bankkártyával vásárolnak, hiszen bizonyos összeg alatt az elköltött kriptovaluta után nem kötelesek adót fizetni.
Végül, de nem utolsósorban érdemes tudni, hogy az adókiegyenlítés intézménye a kriptoeszközök esetében is alkalmazható. Két adóéven keresztül felhasználható tehát a korábbi évek vesztesége. Ez azt jelenti, hogy a keletkezés évében érvényes adókulccsal számított összegével csökkenthető az adott évi nyereség után fizetendő szja. Ebben az esetben azonban feltétel, hogy a korábbi adóévekre vonatkozó szja bevallásban szerepeljen az adott adóévi, kriptoeszközzel lebonyolított ügyletből származó veszteség.
(Szponzorált tartalom)