Rengeteg kis-, közepes és nagyfőnök van, de viselkedésük szerint valamennyien besorolhatók négy csoport valamelyikébe.

Passzív. Nem lesz meglepő: ő az, aki nem lép. Elkerüli a konfliktusokat, belenyugszik a helyzetekbe.

Agresszív. Ha szembe találja magát egy problémával, azonnal megoldja. Nem mérlegel, határozottsága pedig mindenkit leterít. Bár ez hatékonynak is tűnhet, az emberek valójában nem reagálnak valami jól a megfélemlítésre, agresszióra, és ez megnehezíti bármilyen cél elérését.

Manipulatív. Elrejti a gondolatait, érzelmeit, próbál egy sikeres viselkedést utánozni, de az nem sajátja. Megtévesztéssel éri el eredményeit.

Asszertív. Bár határozott és célratörő, nem ragaszkodik mereven eredeti elképzeléseihez, képes a környezetéhez igazodva változtatni tervein, vagyis kompromisszumképes.

Az valószínűleg ebből a felsorolásból is kiderült, hogy a legeredményesebb stratégia az asszertív viselkedés, de ez a rövidke leírás valószínűleg nem ad elég kapaszkodót az elsajátításához. Szerencsére léteznek egészen egyszerű technikák, amelyek segítségével készségszintűre fejleszthető az asszertív magatartás.

Célok tisztázása

Bár evidensnek tűnhet, érdemes átgondolni, pontosan mit akarunk elérni. Ha szembesülünk egy problémával, hajlamosak lehetünk azonnal kitalálni rá egy megoldást, és ahhoz ragaszkodni foggal-körömmel ahelyett, hogy lehetséges alternatívákat is értékelnénk. Tehát ne a megoldás lebegjen a szemünk előtt, hanem az elérni kívánt cél! Az oda vezető út képezi az alku tárgyát.

Világos kommunikáció

Azonkívül, hogy tisztázzuk magunkkal, mit is akarunk igazából, nem árt tudni, hogy a másik fél hogyan viszonyul a kérésünkhöz. Ehhez elég lehet az is, ha az ő helyzetébe képzeljük magunkat, és megpróbáljuk összegyűjteni a szempontjait, de még hatékonyabb lehet egy egészen egyszerű technika: akérdezés. Persze nem árt, ha figyelünk is a válaszokra, és megpróbáljuk megérteni a másik álláspontját – még akkor is, ha esetleg nem tudunk egyetérteni azzal.

Én-közlések

A mondandókat mindig igyekezzünk úgy előadni, hogy az állításaink magunkról szóljanak, az érzelmeinkről, és ne a másik hibáztatásáról, címkézéséről. Fejezzük ki, hogy mennyire elszomorító/dühítő/zavaró számunkra egy helyzet, de ne úgy, hogy közben a másikat minősítjük. Vagyis a „hülyeségeket beszélsz” helyett az „én erről még nem hallottam” az eredményesebb, mert az első azonnal ellenállást vált ki a partnerünkből, és megöli a kompromisszum lehetőségét.

Ha erős az ellenállás: elakadt lemez technika

Minden jól átgondolt technika és stratégia ellenére is találkozhatunk olyan helyzetekkel, amikor egyszerűen nem tudunk hatni a másik félre. Hiába az én-közlések, hiába a kompromisszumkészség, egyszerűen nem megy át az üzenet. Ilyen esetekben meglepően hatásos tud lenni az elakadt lemez technika, ami azt jelenti, hogy mondandónknak egy leegyszerűsített verzióját (de célorientáltan és én-közlésekkel megfogalmazva) ismételgetjük. Idővel célba ér az üzenet a legkeményebb fejekben is.

Jó példa

Az asszertív magatartás kifejlesztése időt vesz igénybe, gyakorlása nélkülözhetetlen, de nincs olyan nap, amikor ne nyílna alkalmunk erre. Természetesen nemcsak a munkahelyi környezetben találhatunk erre alkalmas helyzeteket. Ha még mindig egy kicsit megfoghatatlan lenne ez a technika, akkor a következő példa talán segít megvilágítani a működését.

Egy informatikai szolgáltató cég középvezetője mesélte el a történetet. Beosztottai három műszakban dolgoznak, egyikőjük mégis azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy az egyik műszakba őt ne osszák be. Elmagyarázta, hogy vidéken él, a felesége késő estig dolgozik, és egy autóval nem tudják minden műszak esetén megoldani, hogy mindkettőjük hazaérjen normális időben, és másnap is tudjon dolgozni. A főnök nem zárkózott el a megoldástól, de azt nem tartotta kivitelezhetőnek, hogy őt egyáltalán ne osszák be egy műszakra.

Végül találtak olyan megoldást, ami mindkettőjüknek megfelelt: továbbra is beosztották őt mindhárom műszakra, azokon a heteken viszont, amikor a „nem megoldható” műszakba került, engedélyezték neki, hogy a heti maximum három helyett öt napon dolgozzon otthonról. A még így is felmerülő nehézségek kezelésére a munkaidejét csúsztatta minden alkalommal fél-egy órával, amit a szabadságából finanszírozott, és nagyon elégedett volt a megoldással.

A beosztott bár kezdetben egyből a megoldással állt elő, amikor az nem tűnt kivitelezhetőnek, a felettese hibáztatása (pl.: érzéketlenségének felemlegetése) helyett én-közlésekkel megtámogatva a célját állította a diskurzus középpontjába. Megismerte a felettese szempontjait is, és azokat figyelembe véve alakítottak ki egy megoldást, ami bár mindkettőjüktől áldozatokat követelt, mégis tökéletesen orvosolta a helyzetet.

Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
A munkahelyi konfliktusok kezelésének módszereihez