Róma népességének ugrásszerű növekedése hozta magával az igényt az olyan tömbházakra, mint a Corviale, amelynek egy kilométer hosszú épülete egyedülálló a maga nemében, de az átadása óta vannak vele gondok.
Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan az ötvenes-hatvanas években Róma lakossága is óriásit nőtt, a külvárosokkal együtt 1,6-ról 2,7 millió lakosra, ezért égető szükség volt sok embernek otthont adó lakótelepekre. Az egyik ilyen a délnyugati külvárosában található Corviale, amelynek egy kilométer hosszú tömbháza építészeti szempontból példának számít, de már az átadása után nem sokkal utolérték a méretéből és elszigeteltségéből eredő hátrányok.
Önálló városrésznek is tekinthető az épületegyüttes, amely három nagyobb épületből áll.
A legnagyobb az a kilencemeletes lakóház, amely közel egy kilométer hosszú, egészen pontosan 986 méteres.
A különlegességét a hosszán kívül az adja, hogy tulajdonképpen két párhuzamos tömbházból áll, amiket nyitott folyosóval kötöttek össze, 74 lift és kétszintes mélygarázs is helyet kapott benne. A két másik háztömb alacsonyabb és rövidebb nála.
1972-ben indult a Nuovo Corviale tervezése, az építészek csoportját Mario Fiorentino vezette,
az építkezés 1975-ben kezdődött, és jelentős késéssel, csak 1982-ben adták át az első 122 lakást, miközben a költségek a becsült 23 millió líráról 90 millióra nőttek. A negyedik emeletet eredetileg üzletek számára alakították ki, de a beruházó csődje miatt sosem váltak valóra, végül ezen a szinten is újabb lakásokat alakítottak ki.
Már az első években kezdődtek a gondok, amikor a még el sem készült lakásokba több száz illegális lakásfoglaló költözött be,
és lakói később is rossz körülmények közt élő emberek voltak, ezért a Corviale az olaszok szemében hamarosan a lepusztult külvárosok jelképe lett. Nem segítette mindezt az sem, hogy az épületet és környékét egyre inkább elhanyagolták, a kilencvenes évek óta állandó téma volt a sorsa, még a lebontása is felmerült.
Az építésze 1982-ben szívrohamban vesztette életét, mielőtt a projektet befejezte volna, de az csak a helyiek által mesélt
városi legenda, hogy öngyilkosságot követett volna el a lelkifurdalása miatt, amiért egy szörnyeteget teremtett.
A Serpentone, azaz óriáskígyó néven is emlegetett épület a másik kettővel együtt 4500 embernek ad otthont, és az utóbbi években több projektet is indítottak a rehabilitációjára az épületek felújításával és a környék zöldítésével.
(Képek: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Így születtek az olasz autósztrádák fölött ívelő Autogrill éttermek
Olaszországi utazásaid során biztosan megálltál már ezekben a lenyűgöző autópálya-éttermekben, amit az olasz gazdasági csoda vitt sikerre.
Majdnem lebontották a Goldfinger Ernő tervezte irgalmatlan tömböt
Irodaháznak épült a hatvanas években, mostanra lakóház lett belőle.
Magyar építész tervezte London brutalista ikonját
Ez a Trellick Tower lakóház története.
