Lépések az elektronikus ügyintézés felé

Az elektronikus ügyintézés korszaka az ügyfélkapuval kezdődött a 2000-es évek derekán. Igaz, annyiban kötött az eljárás, hogy a regisztrációt még a virtuális téren kívül kell megejteni bármely okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten, ezt követően azonban szabadon intézhető tucatnyi ügy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eBEV-szolgáltatásától kezdve az elektronikus felvételin át egészen az anyakönyvi ügyekig. Két éve pedig már sms-ben vagy e-mailben is kérhetünk értesítést arról, hogy elkészült az általunk igényelt igazolvány, útlevél, vezetői engedély.

Hosszas előkészítés után 2008-ban vezették be az e-cégeljárást, amelynek köszönhetően a szerződésmintákat használó cégek alapítása és változásbejegyzése egy órára rövidült. Nem volt ugyan zökkenőmentes az átállás, hiszen az első időszakban nemhogy gyorsult, hanem jó pár hónapig még döcögősebbé is vált a procedúra, és rengeteg hibás végzés született, amíg az ügyintézők hozzá nem szoktak az új rendszerhez.

Mivel sokan rettegtek az új módszertől, a bevezetés előtti utolsó napokban annyian voltak a cégbíróságon, mint bálabontáskor a sarki turkálóban, mivel minden ügyvéd igyekezett még papíralapon benyújtani az elintézendő cégügyet. Ezt a roppant mennyiségű iratanyagot lehetetlen volt határidőben feldolgozni, így akadt, aki hónapokig várt még a legegyszerűbb változás átvezetésére is. A hibák lehetőségét némileg csökkenti, hogy a cégeljárásokban kötelező az ügyvédi képviselet, így ők – remélhetőleg – jól ismerik az ügyintézés menetét.

2010-ben már az egymilliós értékhatár alatti tartozások esetén kötelezően alkalmazandó fizetési meghagyások benyújtása is szélsebessé vált, ezzel pedig kialakult egy gyors követelés-behajtási eszköz, ahol peren kívül pár hét alatt jogerős végzéshez lehet jutni, és a végrehajtás is indítható egy kattintással. A jogi képviselővel rendelkező felek és a jogi személyek a fizetési meghagyás iránti kérelmet ekkortól kizárólag elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül az erre rendszeresített űrlapon, minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel ellátva adhatják be. A magánszemélyeknek változatlanul megmaradt a papír alapú út, de ők is kötelesek regisztrálni magukat.

Változások 2013-ban

És mi vár ránk 2013-tól? Mit intézhetünk el anélkül, hogy kitennénk a lábunkat a lakásból? Például a bírósági eljárásokat. Fokozatosan bevezetik ugyanis az iratok elektronikus benyújtásának lehetőségét. A fokozatosság annyit tesz, hogy pár nappal év vége előtt még sem az erre a célra kialakított internetes felület, sem pedig a végrehajtására szolgáló rendeletek nem állnak rendelkezésre, de a sajtóközlemények már biztatóan nyilatkoznak. Az ügyfelek az elektronikus rendszereken keresztül polgári perben többek között keresetet, beadványokat, igazolási kérelmeket nyújthatnak majd be. Kétségtelen, hogy a határidők betartását ez a módszer könnyebbé teszi, nem kell a postához vagy a bírósági kezelőiroda nyitva tartásához igazodni, félő azonban, hogy a kezdeti időszakban olyan káosz fog kialakulni a bíróságokon, mint az e-cégeljárás bevezetésekor.

Januártól tehát az ügyfelek az internetes felületre feltöltött űrlapok közül választhatnak, és azokat kitöltve nyújthatják be kérelmüket a bírósághoz. E nyomtatványok használata segíthet abban, hogy a beadványok jobban megfeleljenek a jogszabályokban előírt formai és tartalmi követelményeknek, és így csökkenhet a bíróság által elrendelt hiánypótlások száma. A bírósági eljárás során az elektronikus kommunikáció a bíróság részéről is könnyíti az ügyfelekkel való kapcsolattartást, mert a felhívásokat, értesítéseket, idézéseket, határozatokat a bíróság egyszerűbben továbbíthatja a részükre. Nem kell azonban aggódni, az átmeneti időszakban még a papíralapú ügyintézés is megmarad.

Üdvözítő továbbá, hogy a bíróságokon kívül az építésügyi hatóságokat is elérhetjük ezentúl elektronikus úton. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR-rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. A kérelmezők ügyfélkapus azonosítással egy egységes felületen nyújthatják be engedélyeik vagy igazolásaik iránti kérelmeiket, s az ehhez szükséges mellékleteket elektronikusan csatolhatják. Így, a feltöltött dokumentumok az eljárás összes érintettje számára elérhetővé válnak: a szomszédok, a hatóságok kommentelhetik, szerkeszthetik az anyagokat.

Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett a határidő-hosszabbítási és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is, sőt, a jövőben az építési naplót is elektronikusan tölthetik ki, így abba bármelyik érdekelt betekinthet, és meggyőződhet arról, hogy az adott munkát elvégezték-e.

Tovább:
Házi jogászunk jó tanácsaihoz
A Player legfrissebb híreihez
Karácsonyi-szilveszteri mellékletünkhöz