Tegnap azt fejtegettük, hogy miért lehet érdemes megtartanunk a wildcardunkat még 7. fordulóban. Most pedig azt fogjuk körbejárni, miért a 8. az egyik legalkalmasabb forduló arra, hogy megszabaduljunk az első wildcardunktól.
És bár még a 7. forduló meccsei se mentek még le, a 8. forduló mérkőzései pedig csak október 16-án, tehát több mint két hét múlva kezdődnek, ha wildcardos csapatot akarunk összerakni a 8. fordulóra, azt talán érdemes lehet ma, a forduló hajnalán elkezdeni. Célszerű így aktiválni akár már ma a wildcardot, ha biztosak vagyunk a dolgunkban. Ezzel kapcsolatban az előző cikkünkben foglalkoztunk az Áremelkedés alcím alatt:
És akkor nézzük meg, mire érdemes odafigyelnünk akkor, amikor aktív a wildcardunk.
Szabaduljunk meg a selejttől, lapátoljuk be az aranyat
Ha vannak olyan játékosaink, amelyektől egészen biztosan megszabadulnánk, ráadásul az értékük is csökkenhet másnapra vagy harmadnapra, érdemes mihamarabb megszabadulnunk tőlük. De ez fordítva is igaz: ha vannak olyan kiszemeltjeink, akik árnövekedés előtt állnak, hozzuk be őket a csapatunkba, hogy nálunk nőjön az értéke. Ehhez természetesen nem árt rendszeresen figyelni az áremelkedéseket – ebben a Fantasy Football Scout Price része nagy segítséget jelenthet.
Az árváltozások minden hajnalban közép-kelet-európai időzóna (azaz magyar idő szerint) 3:30-kor, azaz fél négykor következnek be.
A játékosok ármozgása főként attól függ, hogy
- milyen sokan birtokolják,
- illetve mennyien adják-veszik őket egy bizonyos időintervallumon belül.
Fontos leszögezni, hogy a wildcardos transzferek nem befolyásolják a játékosok tényleges ármozgását, viszont a külsős fantasyoldalak, mivel nem tudják kiszűrni a zavarosból a wildcardos transzfereket, valótlan ármozgásokat is belőhetnek a következő napokra. Szóval egy ilyen forró időszakban érdemes picivel több kétellyel fogadni az árváltozásokról szóló híreket.
De azért csak óvatosan a transzferekkel!
Hiába is lubickolunk egy hosszúra nyúlt wildcard kellős közepén,
ha olyan játékost adunk el meggondolatlanul, akinek már nőtt az ára nálunk, és pár nap múlva valamiért visszahoznánk őt, akkor drágábban, úgymond az igazi piaci árán jutunk csak hozzá.
A jelenség az oka az, hogy a játékosok árnövekedéséből származó bevételnek csak a felét tehetjük zsebre. Például ha valaki megvette Antoniót 7,6 millió fontért az első fordulókban, akkor most azt látja, hogy 7,8 milliót ér a csapatában. A játékos piaci ára viszont 8,0 millió. Így ha kíváncsiak vagyunk arra, hogyan fest egy Antonio nélküli próbacsapat – ha már úgyis wildcardozunk, és mindent szabad –, vagy egyszerűen nem számolunk vele, és kirakjuk őt, majd mentjük a változtatásokat, akkor már 8,0 millióért hozhatjuk csak vissza.
Kereskedhetünk is wildcard közben
A legrosszabb forgatókönyv az, ha valakit meggondolatlanul kirakunk, majd a visszahozásával – a fentek leírt forgatókönyv alapján – pénzt bukunk. De ennek az ellenkezője is megtörténhet: például, hogy ebben a két hétben pénzt keresünk valakin! Nézzünk ki egy olyan játékost, akit rengetegen igazolnak le várhatóan a következő napokban – az se baj, ha nem akarjuk őt majd a végleges wildcardos csapatunkba –, majd tegyük be egy olyan játékosunk helyére, akire vagy nincs eleve szükségünk, vagy akit ugyanannyiért visszahozhatunk majd. Mi fog történni?
Ha az újonnan megvett játékos ára kétszer is nő a wildcardos két hét során, az eredeti játékosunk visszahozatala után 0,1 millió fonttal több lesz a zsebünkben.
Kiket érdemes figyelni?
A 8. fordulós wildcard apropóját az adja, hogy a Manchester United sorsolása a továbbiakban nagyon elromlik, a Chelsea-é és a Manchester Cityé pedig nagyon feljavul.
A United védelme eddig sem brillírozott, és a Leicester, Liverpool, Spurs, Man. City, Chelsea, Arsenal sem tartogat sok jót nekik a következő két hónapban. És látva azt, hogy a United újabban elöl is szenved, még inkább elmehet a kedvünk az olyan luxusjátékosoktól is, mint Cristiano Ronaldo (12,7 m), aki meglepetésre az Everton ellen a padra került.
Pár napja Bruno Fernandestől azt is megtudhattuk, hogy a tizenegyesvégzés joga nem került át az elrontott büntető miatt C. Ronaldóhoz – Ole Gunnar Solskjær dönt arról minden meccs előtt, hogy tizenegyes esetén ki álljon oda kettőjük közül a büntetőponthoz.
Persze ahhoz kétség ne férjen, hogy Ronaldo ezekben a fordulókban is szerezhet gólokat, hiszen a City vagy a Liverpool ellen is nagyon akar majd bizonyítani, de kérdés,
fog-e annyival több pontot hozni mondjuk egy könnyű sorsolású Bamfordnál vagy Jiméneznél ebben az időszakban, hogy megérje érte 4,5–5 millióval többet fizetni. És közben a kezdetése sem mindig garantált, ahogy az sem, hogy tizenegyest rúg.
A wildcardos védelmünk egyik alapköve a hétvégén majdnem gólt szerző, bűnolcsó Soton-védő, Tino Livramento (4,2 m) lehet, aki állandó kezdő, csapatával pedig remek sorsolás elé néz; emellett pedig érdemes lehet három védővel is számolnunk a Chelsea–City kettősből. A Citynél főleg João Cancelóra (6,1 m) és Rúben Diasra (6,1 m) érdemes figyelnünk. Dias egész évben a City alapembere lesz, Cancelo pedig idén is nagyon erős támadásban, és eddig egy meccset se hagyott ki. Olcsó megoldásnak pedig ott van a jobbszélső Kyle Walker (5,5 m), aki eddig messze elmarad a számok tekintetében Cancelótól, így nem biztos, hogy érdemes Cancelo behozatalát vele megspórolni.
A portugál ugyanis háromszor annyi ziccert készített elő Walkernél, háromszor annyi lövése van, kétszer annyi passza a támadóharmadban, ötször annyi labdaérintése az ellenfél tizenhatosán belül, valamint szinte ötször annyi beadása.
A Chelsea-nél valamivel gazdagabb a felhozatal, és kicsit egyértelműbb a helyzet.
- Antonio Rüdiger (5,6 m) és César Azpillicueta (6,0) fog valószínűleg a legtöbb meccsen játszani;
- Marcos Alonso (6,0) nagyon veszélyes játékos, tőle rengeteg támadópont várható, de bármikor válthatja Chilwell (5,6 m);
- Reece Jamesben (5,6 m) is van kakaó, de annyi nincs, mint Alonsóban, a helye viszont biztosabb hosszú távon a kezdőben – azonban jelenleg épp sérült;
- akik pénz szűkében állnak, Andreas Christensent (5,0) is megpróbálhatják.
A Tuchel-éra mérkőzéseinek ennyi százalékán léptek pályára a Chelsea védői:
% of PL games started under Tuchel that Chelsea DFD have been available for:
Rudiger 91
Azpi 88
Silva 73
Christensen 70
James 61
Alonso 54
Chilwell 48#FPL— Andrew Gower (@goweramg) September 22, 2021
A wildcardos csapatunk ötödik védőhelyét érdemes lehet megtartanunk Trent Alexander-Arnoldnak (7,5 m), amennyiben a sérülése nem komoly. Mellette érvelni nemigen kell, hiszen messze legveszélyesebb védő a játékban, és talán a legtöbb pontot hozó játékos poszttól függetlenül a 7,5-ös árkategóriában; azonban a bátrabbak megpróbálhatnak pár fordulóig túlélni nélküle, hiszen a sérülése elhúzódhat, a Liverpool sorsolása pedig felemás lesz.
Érdemes még kitérni az Arsenalra is, amely már sorozatban a harmadik bajnokiját nyerte, a játékosaihoz pedig diszkontáron juthatunk hozzá a rossz szezonrajt miatt, és a sorsolásuk is kiváló.
Itt főként Bukayo Sakára (6,3 m) érdemes odafigyelnünk, na és Emile Smith Rowe-ra (5,3), a bátrabbak Pierre-Emerick Aubameyang (9,9) nevével is eljátszadozhatnak. Ha pedig kicsit visszatérünk a védelemhez, említsük meg Ben White (4,4) nevét, és térjünk ki Aaron Ramsdale-re (4,5), aki az egyik legjobb kapusjelölt lehet az év hátralévő részére, már amennyiben posztriválisa, Bernd Leno nem kavar be a képbe.
A kapusposztra egyébként Ramsdale mellett a masszív védelem mögött védő brentfordos David Raya (4,6) is izgalmas jelölt, ahogyan a drágább, de remek sorsolású, múlt fordulóban megannyi szép védést és gólpasszt jegyző wolverhamptonos José Sá (5,0) is. Második számú kapusnak a 4 millióba kerülő Ben Foster a legideálisabb, ő ugyanis az egyetlen olyan kapus ebben az árkategóriában, akinek a kezdetésére néha lehet számítani.
És most jöjjön a csatársor, ugyanis a középpályánkat ennek fényében kell utólag kialakítanunk a sajátos idény miatt – azaz, mert kevés a megbízható, jó középpályás, és túl sok a jó csatár.
Itt két nagy út közül választhatunk: Lukaku, vagy Ronaldo és Lukaku.
A szakértők többsége hajlik afelé, hogy csak Lukakut tartsuk meg, így komoly pénzt fektethetünk csapatunk többi részébe – akár egy olyan brutális védelembe, amit fentebb megidéztünk –, Ronaldo ugyanis várhatóan nem fog annyi pontot hozni a következő öt-hat fordulóban, hogy ránk borítsa az asztalt. A 15. fordulóban pedig akár visszahozhatjuk CR-t Lukaku helyére, hiszen a Chelsea a 17. és 18. fordulókban amúgy se játszik a klubvébé miatt, így indokolt lehet a váltás – a United utána pedig egy nagyon hosszú, jó sorsolás elé néz.
Michail Antonio (8,0 m) helye nagyon adja magát a csapatunkban, azonban a kettős terhelés – eddig mindkét El-meccsen játszott – és a nehezebb sorsolás sokakat elbizonytalaníthat.
Eddig viszont annyira kimagaslik a mezőnyből, hogy böszmeségnek tűnik kihagyni őt.
És azt a tavalyi évben már megtanulhattuk, hogy Antonio a nagycsapatok ellen sem illetődik meg, ahogyan a West Ham sem. Ha Ronaldót mellőzzük, akkor harmadik csatárnak sok mindenkit választhatunk – a legkézenfekvőbbek között említsük meg a sérüléséből a 8. fordulóra valószínűleg visszatérő Dominic Calvert-Lewint (8,0) és Patrick Bamfordot (7,9), a fél millióval olcsóbb, végre gólt szerző Raúl Jiménezt (0,5), a mindössze 5,5 millió fontba kerülő, szintén jó sorsolással szemben álló Hvang Hicshan (fantasys nevén: Hwang Hee-chan), valamint akire szintén érdemes lehet figyelnünk, az Ivan Toney (6,3).
A Liverpool elleni teljesítményükből láthattuk, hogy a Brentford a nagyobb csapatok ellen sem omlik össze, a kilencedik fordulótól pedig a sorsolásuk is igen barátinak mondható. Egyébként az elmúlt hat forduló során Toney-nak volt a hatodik legmagasabb a várható kanadai pontjainak a száma, csak Antonio, Szalah, Mané, Jota és Bruno Fernandes előzte meg. Kiváló előkészítő – néha azonban túl távol játszik az ellenfél kapujától –, a kapu előtt éles, ha a lesgóljait megadják, talán a PL góllövőlistáját is vezetné. Egy kilencven perces játékosról beszélünk, aki tizenegyeseket rúg, és akinek a pihentetésére, lecserélésére jelenleg esély sincs.
A személyében egy hosszú távú, biztos pontot tisztelhetünk, aki kevés pénzért is tenni fogja valószínűleg a dolgát.
Toney csatártársát, az FPL rendszerében középpályásként regisztrált Bryan Mbeumót (5,5) is érdemes figyelnünk, aki „középpályásként” clean sheet bónuszra is jogosult lehet, valamint a góljai is többet érhetnek. A középpályánkon Szalah helye fix, mellette pedig Raphinha tekinthető a legstabilabb pontnak. Aztán ott van még Conor Gallagher (5,5), a Crystal Palace-ba kikölcsönzött középpályás, aki kiválóan készít elő, gyakran kerül ziccerbe, emellett pedig szabadrúgásokat és szögleteket is rúg – a sorsolása viszont felemás.
Az elmúlt két fordulóban Ismaïla Sarr (6,3 m) hozta a legtöbb pontot a középpályán, azonban vele érdemes vigyázni, ugyanis a Leeds után nagyon nehéz meccsek várnak a Watfordra, amely igencsak szenved a nagyobb csapatok ellen. Diogo Jota (7,6 m) és Mason Greenwood (7,7 m) kezét talán érdemes elengednünk – Jota mostanában sok ziccert hagy ki, Firmino pedig visszatért, és néha Origi is kap perceket; a Manchester Unitednél pedig Greenwood ellen szól, hogy Rashford felépült, Sancho pedig idővel több játékpercet fog kapni, a mai, Everton ellen kezdőben pedig Martial és Cavani is ott van, így velük is számolni kell.
Jack Grealish (8,0 m) viszont érdekes döntés lehet, mint az egyetlen olyan citys támadó, akin eddig nem fog a Pep-rulett.
Az ára abszolút kedvező, eddig szinte minden percet a pályán töltött, a csapatban betöltött fontosságát jelzi, hogy a BL-ben is alapember. Vele a gond az, hogy nem hoz sok pontot, valamint Guardiola bármikor ihletet kaphat egy olyan felálláshoz, amelyben Zincsenko játszik Grealish helyén, Gabriel Jesus a jobb bekk, Cancelo pedig irányít a tízes pozícióból. A Burnley, Brighton, Crystal Palace ellen viszont a City kioszthat egy-két zakót, és ha így lesz, Grealish szinte biztosan a pályán lesz. És ne feledjük: a City jó sorsolása nagyon sokáig kitart.
Biztos kell nekünk most ez a wildcard?
Sokan tartották meg a wildcardukat mostanáig, és talán vacillálnak, hogy mihez kezdjenek. A csapatuk nem olyan rossz, azonban a tömeg hangja – amely wildcardra éhes, mint mindig – könnyen magával csalja őket. Nekik néhány támpont, miért lehet érdemes várni még a wildcard ellövésével:
- Most kezdődnek épp a hetedik forduló meccsei, azaz a mérkőzések 16 százalékát tudjuk eddig magunk mögött. Ha nyolcfordulónként ellövünk egy wildcardot, akkor négyet is simán felzabálhatunk egy 38 fordulós szezon során. Viszont wildcardból nincs négy egy évben, hanem csak kettő. Így érdemes lehet csínján bánni velük.
- A klubvilágbajnokság miatt a Chelsea a 17–18. fordulóban nem fog játszani, utána pedig négy fordulón belül jön a Liverpool, a City és a Spurs – addig viszont a Kékeknek kiváló lesz a sorsolásuk, így a legtöbb fantasymenedzser három Chelsea-játékossal fog nyomulni addig. Igen fájó lehet azonban egy chelsea-s armadával az a két forduló – és a továbbiakra is necces talán három játékos tőlük –, így egy 17. fordulóban ellőtt wildcarddal kiszállhatunk az üresen maradt Chelsea-vonatból. Főleg, amennyiben az elmaradt meccseiket csak hetekkel később pótolják.
- Az biztos, hogy az első wildcardunkat a 20. fordulóig fel kell használnunk, különben kárba vész – január elsejétől újat kapunk, kettő viszont senkinek sem lehet egyszerre. A Boxing Day miatti hajtás, és az ünnepi időszak miatt idén is sok sérülésre, karanténra, esetleg fertőzésre számíthatunk. Egy sokáig tartogatott wildcard ilyenkor aranyat érhet, hiszen sokkan könnyebben tudunk reagálni a december végi hajtás következtében bekövetkezett váratlan eseményekre.
És az egyik legfontosabb szempont: a csapatunk sosem lesz tökéletes. Gyakran fogjuk azt érezni, hogy olyan jó volna kicserélnünk ingyen két-három játékost, ezért a wildcard gondolata folyamatosan csábítani fog minket.
Azonban gondoljunk bele, hogy egy cirka kilenchónapos szezon során hányszor és hányszor fogjuk még azt érezni, hogy a csapatunk nem elég jó. Sokszor, nagyon sokszor.
Ezért kell felismernünk azt, ha nem csak a szokásos vaklármáról van szó, hanem tényleg eljött egy kisebb korszakváltás ideje, és csapatunk bizony alapos ráncfelvarrásra szorul.
Ez is érdekelhet: