Mondják, a nosztalgia felmelegít. Nekünk sincs más célunk a Re-Playerrel, mint egy csipetnyi borzongást, egy leheletnyi sóhajt vagy némi nevetést csempészni a szürke, munkás hétköznapokba. A legújabb részünkben nem tekintünk beláthatatlan messzeségbe, ám a libabőrfaktor annál erősebb. A helyszín Sapporo, a 2008-as Divízió I-es világbajnokság – hokitörténelmi ütközet, avagy a "sapporói csoda".
2008-ban feljutott az A csoportba a magyar jégkorong-válogatott. Ez a hír akkor üt igazán, ha valaki picit is jobban ismeri a magyar hokit, aki tudja, honnan indultak, hol edzettek, milyen körülmények között készültek, aki végigkísérte a srácokat a C csoporttól egészen Sapporóig, ahol a csoda megtörtént. A kanadai, de szinte már magyarként kezelt Pat Cortina szövetségi kapitány tanítványai a mindent eldöntő utolsó meccsen 4–2-re verték az ukránokat, és ezzel a sportág történetében először bejutottak a legjobbak közé, az elitligába.
Az Ukrajna elleni meccs felfoghatatlanul indult, Vas Jankó, Palkovics és Peterdi góljaival elhúztuk hárommal, akkor már azt hittük, ez megvan, durrantak a pezsgők, morzsolódtak a könnycseppek. Aztán az ukránok lőttek két gólt, és tele lett a nadrág. Szerencsére csak nekünk, nézőknek, mert a hőseinknek ott Japánban egyáltalán nem – az utolsó percben, emberhátrányban Vas Marci belőtte a mindent eldöntő gólt.
"Megvan, megvaaan, Vas Márton belövi, a magyar válogatott feljut a legjobbak közé...!"
Onnantól kezdve Spiller István szakkommentátor már csak szavakat volt képes beledobálni az éterbe, mert a sírással küszködött. Íme a csoda:
Magyarország-Ukrajna 4–2 (2–0, 1–2, 1–0)
IIHF Divízió I-es világbajnokság; Sapporo, Japán
Magyar gólok: Vas János, Palkovics, Peterdi, Vas Márton
