Bár nem küzdősportolók, mégis pénzt kapnak, hogy az ellenfelüket letaglózzák. Felháborító vagy “szükséges rossz”? A profi amerikai futball-szövetségben végigsöprő Bounty-botrányt taglaló cikkünkből kiderül.
A gyanú árnyékában
A New Orleans Saintset illető vádakat bizonyítandó, az NFL már 2010-ben nyomozni kezdett, ugyanis a csapat Super Bowl-győztes, 2009–2010-es szezonjában feltűnően sok sérülést szenvedtek az ellenfelek játékosai. A két leginkább gyanús eset egy 2009-es rájátszásbeli Divisional Playoff meccs, amikor Kurt Warnert, az Arizona Cardinals irányítóját ütötték ki a meccsről egy, egyébként a liga szabályai szerint teljesen szabályos szereléssel.
A másik a 2009-es NFC konferenciadöntő, amikor a Minnesota Vikings irányítója, Brett Favre kapott hideget-meleget a New Orleans-i védőktől. A főedző, Sean Payton és az általános igazgató (General Manager), Mickey Loomis ekkoriban tagadta a vádakat, hogy ilyen bounty-program létezne. A nyomozás során az NFL azonban bizonyítékokat talált, hogy több játékosra is vadásztak New Orleansben, de azt, hogy annyira mégsem egyszerű ez az ügy, az is bizonyítja, hogy a nyomozati anyag teljes terjedelme 50 ezer oldalra és 18 ezer dokumentumra rúg.
Maga a rendszer
Az egész rendszer feje és adminisztrátora Gregg Williams, a csapat védekező koordinátora volt, és a vizsgálat során további 22–27 játékost vádoltak meg azzal, hogy érintettek voltak. Mindennek megvolt a maga tarifája, 1500 dollárt (kb. 320 ezer Ft) fizetett egy kiütés, ezer dollárt (kb. 220 ezer Ft), ha az ellenfelet kocsival kellett levinni a pályáról. Egyes szóbeszédek szerint nem volt ritka, amikor a díjalap összege magasabb volt, mint 50 ezer dollár (kb. 11 millió Ft). A kifizetésekről pontos könyvelést vezettek, a főedző, ügynökök, az egyik segédedző és a general manager pedig nem csak hogy tudott mindenről, hanem maguk is tűzhettek ki vérdíjat bizonyos játékosokra.
Nem egyedi eset
Valamilyen szinten köztudott volt, hogy ehhez hasonló bounty-programok az egész amerikai futball-ligában, sőt más formában még más sportágakban is működtek és működnek. Focis példával élve: a rangadó első góljának szerzője valószínűleg a következő nap nem maga fogja kifizetni a vacsoráját, míg az NFL-ben a játékosok arra fogadnak egymás között, hogy kié lesz az első labdaszerzés, ki kapja el az első touchdownt, vagy esetleg ki csinál egy nagy ütést.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint korábbi és jelenlegi NFL-játékosok nyilatkozatai, illetve Twitter-üzenetei. Chris Harris szerint ez a jelenség az NFL-kultúra része, minden csapatnál ez megy, csak most véletlen valaki le is bukott. Az egyik áldozat, Kurt Warner sem lepődött meg, inkább csak az zavarja, hogy ezért pénzt is kaptak, de Shawne Merriman is biztos benne, hogy egy rá kitűzött vérdíj okozta térdszalagszakadásait. Érdemes elolvasni több játékos reakcióját is, egyből nyilvánvalóvá válik, hogy nem izolált jelenségről, hanem egy nagyon is bevett szokásról beszélünk.
Különmeccsek
Az egyik leghíresebb bounty-esetre még 1989-ben került sor, ez volt az úgy nevezett Bounty Bowl. Ezen a mérkőzésen a Philadelhia Eagles és a Dallas Cowboys csapatai csaptak össze, és Buddy Ryan, az Eagles edzője kétszáz dolláros jutalmat ajánlott fel minden szerelésért, amit az ellenfél játékosain végeznek. Magát az esetet Luis Zendejas, a Cowboys rúgójátékosa szellőztette meg, akit véletlenül pont Philadelphiából rúgtak ki a szezon közben. Ugye nem meglepő, hogy agyrázkódással vitték le a pályáról?
A Bounty Bowl második felvonása két hét múlva következett, ugyanezen két csapat között, a meccs körüli feszültséget a média is gerjesztette, a találkozót közvetítő CBS csatorna például úgy készült a meccsre, hogy WANTED feliratú posztereket mutatott be a mérkőzés előtti beharangozó-műsorában, rajta a játékosokkal és a felajánlott vérdíjjal. Külön pikantériája a mostani bounty-ügynek, hogy a rendszer főnöke, Gregg Williams éppen Buddy Ryan tanítványa volt.
A büntetések és verdikt
Gregg Williams határozatlan idejű, Sean Payton főedző egyéves, Joe Vitt segédező hat-, Mickey Loomis igazgató nyolcmeccses eltiltást plusz 800 ezer dollár büntetést kapott (a csapat 500 ezret), és elvették a Saintstől a 2012-es és 2013-as játékoskiválasztó (draft) második körös jogait. Az érintett játékosok közül Jonathan Vilma egész szezonra szóló, míg a már a Green Bay csapatát erősítő Anthony Hargrove nyolcmeccses eltiltásban részesült, Will Smith négy, a ma már szintén máshol játszó Scott Fujita pedig három mérkőzést hagy ki.
(Payton és Williams)
Abban talán sokan egyetértenek, hogy ez a fajta sportszerűtlenségre buzdítás a sport egészében nem ismeretlen, persze teljesen komolyan nem szokás venni az edző „törd el a lábát!” utasítását. Szinte senki sem kérkedik vele, de ebben a játékban a résztvevők igenis azért ütnek, hogy fájjon, és egyikük sem fog bűntudatot érezni egy-egy okozott sérülés után.
Nem feltétlenül észkombájnok játsszák az amerikai futballt, és általában racionalitást sem kell keresni a cselekedeteikben, hiszen sokan közülük gettókból, a mélyszegénységből törtek fel. Ők mindannyian egy nagy pénzcsináló gépezet részei, mondhatni szenvedő alanyai. Modern kori gladiátorok, akik azért kockáztatják minden héten testi épségüket, hogy a tévénéző maradéktalanul jól szórakozzon.
Utóirat
Az NFL fellebbviteli testülete szeptember 7-én pénteken törölte a négy, bounty-ügyben érintett játékos eltiltását,vagyis a játékos-szakszervezet a fellebbviteli rendszer kiskapuit kihasználva érvényesítette jogát Roger Goodell, az NFL kommisszárja felett, ám a további passzusok és szabályok elvét követve ettől a döntéstől függetlenül Goodell még ugyanúgy kivethet büntetést a játékosokra...