A labdarúgásban (is) a pénz diktál. A képlet egyszerű: jön egy milliárdos befektető és megveszi a csapatot, öl bele egy kis pénzt sztárjátékosok megvásárlásával, majd vár egy kicsit, hogy jöjjenek az eredmények, de ha pár éven belül nincs BL-trófea és egyéb kupasikerek, akkor lecseréli szinte a teljes csapatot és a komplett szakmai stábot.

Szóval a csapatépítés nem az akadémián, az utánpótlásképzésen alapul, a „rögtön ide, de azonnal” gondolkodásmód pedig tiszavirág-életű sikereket és csapatépítést eredményez. De hát a klub tulajdonos elégedetlen (türelmetlen)... És akkor itt jön a képbe a Manchester City.

A Manchester City a hétvégi Crystal Palace elleni 2–1-es bajnoki kudarcával visszacsúszott a negyedik helyre (ez egyben azt is jelentette, hogy legutóbbi hét tétmérkőzéséből ötöt elveszített), és ezzel gyakorlatilag le is mondhat a címvédésről. Persze nemcsak emiatt telt be a pohár Kaldun al-Mubarak klubelnöknél.

A csapat idő előtt kiesett az összes kupasorozatból: a Bajnokok Ligájában a nyolcaddöntőig jutott – a Barcelona ejtette ki –, az FA-kupától már az ötödik fordulóban búcsúzhatott a másodosztályú Middlesbrough ellen, a Ligakupa-nyolcaddöntőben pedig a Newcastle nyomta le.

Tehát nem maradt már semmi, amit megnyerhetnének a manchesteri kékek, már pedig ahol a pénz az úr, ott ilyen szűkös esztendőt nem fogadnak el. Ezért előbb a játékosok jelentős részét küldik el a nyáron, illetve amennyiben Manuell Pellegrini szakmai beszámolóját nem fogadják el, az idény végén a chilei vezetőedző is repülhet, a helyére pedig Guardiola érkezne. És erről már a Bayern mestere is tud.

Persze arról nem szól a fáma, hogy hány hordó olajért érkezne Pep Angliába.

Tudod, hogy melyik az a játékos, aki heti 33 millióért koptatja a Real Madrid kispadját?

Az megvan, hogy Alonsót véletlenül kétszer is elaltatták?