Emlékszünk még a napi átlaghőmérséklet fogalmára földrajzból? Az éjszakai és a nappali hőmérséklet átlagáról van szó, tehát ha az 25 Celsius fok fölé emelkedik, akkor akármennyire is kemény fából faragtak, akármilyen sportos vagy, a szervezeted enyhülésért esedezik. Ha pedig már a 27 fokot is meghaladja, pláne három egymást követő napon, akkor a legegészségesebb ember is szívesen beköltözne valamelyik tóba vagy legalább a fürdőkádba – ilyenkor hirdetik ki a hőségriasztást, annak is a legmagasabb fokozatát. Idén nyáron már volt erre példa, most pedig péntek éjféléig a középső fokozat van érvényben.
Ha légkondis autóban vagy irodában ülsz naphosszat, akkor nagyjából biztosítod is a szervezeted számára a pihenés lehetőségét, ám ha nem vagy ilyen szerencsés, akkor adunk pár ötletet, hogy jobban érezd magad és egészségesebb maradj.

Hűtés – okosan

Ne távolodjunk el a légkonditól, mármint a témától, mert ha azt gondolod, elég csupán bekapcsolnod, és részedről ez az egész mizéria túl van tárgyalva, akkor tévedsz. Légkonditól prímán meg lehet betegedni, ha ész nélkül használod.

Fontos, hogy a hőmérsékletet ne állítsd túl alacsonyra! Ha kinn 38 fok van, akkor – akármilyen furcsán is hangzik érdemes lenne csupán 32 fokra beállítani a légkondit, bár valószínűleg ilyen hőmérsékletet nem nagyon ajánl fel egyik rendszer sem. Mindenesetre az elérhető legmagasabb hűtőhőmérsékletet válaszd elsőként, és csak akkor menj lejjebb, ha ezt nem érzed elég hűvösnek. Furcsán hangzik, tudom, de az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakemberei figyelmeztetnek a túlzott hűtés veszélyeire, könnyen megfázhatunk ugyanis a nagy hőmérséklet ingadozás miatt, ha pedig túl erős a levegőmozgás, akkor ízületi fájdalom jelentkezhet ott, ahol az állandó „szél” érte.

Ha már nem garanciális vagy sajnálod rá a pénzt, ráadásul télen is szoktad használni legalább néha fűtésre, és van némi kézügyességed, akkor magad is nekiláthatsz a tisztításnak.

A szűrőbetétet szedd ki, folyó vízzel mosd át. Ám vigyázz, vannak olyan betétek, amiket nem érhet víz, azok napra kitéve „frissülnek” fel. A lamellákat és a mögötte lévő hőleadó fémelemeket úgy tudod megtisztítani a baktériumoktól, gombáktól, ha erős fertőtlenítő hatású szerrel átmosod – lehet kifejezetten erre való spray-t is kapni boltban. Ha viszont pangó kondenzvíz van a rendszerben, akkor mindenképp hívj hozzá szakembert. Hogy miért?

A Legionella baktériumcsalád tagjai szívesen telepednek meg a légkondicionáló berendezések pangó vizében (ahogy egyébként szobai és köztéri szökőkutakban is), hogy aztán belélegezve őket tüdőgyulladást okozzanak. No nem gyakran, Magyarországon a legionellosis 1998 óta kötelezően jelentendő fertőző betegség, évente átlagosan 35 esetről szereznek tudomást, főként az idősebb korosztályban. Az esetek körülbelül 13 százaléka végződik halállal – ahogy erről az Országos Epidemiológiai Központ részletes tanulmányában bővebben is olvashatsz. Mindenki megbetegedhet tőle, ám – egyelőre megmagyarázhatatlan módon – a betegség férfiaknál 2,5-3-szor gyakrabban észlelhető, mint nőknél!

Nincs légkondid?

Akkor is van néhány trükk, amivel enyhítheted a hőséget. De még mielőtt ezekre rátérek, néhány szó arról, hogy miért és kikre veszélyes a hőség. A tartós meleg elsősorban az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, továbbá azokat veszélyezteti, akiknek valamilyen súlyos, krónikus alapbetegségük van, például vese-, máj- vagy légzőszervi betegségben szenvednek. Azok is veszélyeztetve vannak, akiknek az általános egészségi állapotuk rossz. Ezek közül egyikkel sem vagy érintett?
Akkor is veszélyes lehet a hőség, mivel melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. Ilyenkor gyakoribbak a háztartási- és közlekedési balesetek is.
A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozás is növekszik. A 2008-2011. évi hőséghullámok alatt 15-28 százalékkal emelkedett a halálozások száma, leginkább a 65 év felettiek között.

Normális külső testhőmérsékletünk (nem az, amit lázmérővel mérünk!) 32-33ºC. Ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, akkor a bőr melegedni kezd, az egyetlen hőleadási lehetőség az izzadás és a párologtatás lesz. Ha mindez nem fél napig, hanem több napig is tart, akkor a folytonos izzadás kiszáradást és nátriumvesztést okozhat. Épp ezért az elveszített folyadékot úgy kell pótolnunk, hogy közben az elveszített sót is pótoljuk: erre jó az ásványvíz, gyümölcslé, zöldséglé is.

"Ventilátort 35 fokos hőmérséklet alatt érdemes használnunk" – hívja fel a figyelmet dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese, ugyanis felette már több kárt okoz, mint hasznot: az állandóan mozgó levegő ugyanis még jobban kiszárítja a szervezetet.

Hatékonyan képes enyhíteni a forróságot a csuklónkra és tarkónkra tett vizes kendő, ha pedig otthon dolgozunk, akkor a lábunkat áztathatjuk egy vízzel teli lavórba. Sört, fröccsöt, erős kávét csak mértékkel szabad inni, mivel az ezek vízhajtó hatásúak. Számos tipp és trükk van még, amivel könnyebben átvészelhető a kánikula, nemsokára ezeket is bemutatjuk, ám addig itt egy videó, melyben az ÁNTSZ szakembere ad tanácsokat, hogyan védekezzünk hőség idején.

Összeszedtük az öt legfontosabb napozási szabályt. Olvasd el!