A sportvilág leghíresebb csalásait bemutató sorozatunk első részében olyan szélhámosságokat mutattunk be, ahol teljesítményfokozó szerek és bundázás nélkül próbáltak előnyhöz jutni a sportolók, de persze végül lebuktak. Most jön a második rész, amelyben a sporttörténelem leghíresebb doppingbotrányai következnek.

Az elején szögezzük le: az élsportban mindig jelen volt és jelen is lesz a tiltott teljesítményfokozó szerek használata. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki doppingol, de az mindig része volt a sportnak, hogy a versengés a pályák mellett a laboratóriumokban is zajlott. Már az ókori olimpiai játékokon is mindent megtettek azért, hogy az atléták csúcsformába kerüljenek, az egyik leghíresebb példa a birkózó klotóni Milón, aki nagymennyiségű borjúhúst evett, de volt, aki állati vért vagy kókalevelet fogyasztott.

A sportbotrányokat, csalásokat bemutató cikkünk második részében a modern sporttörténelem leghíresebb doppingügyeit mutatjuk be. Fontos megjegyezni, hogy a sport mellett a teljesítményfokozó szerek is folyamatos fejlődésen, átalakuláson mennek át. A doppingszerek listája változik, a szabályos és nem megengedett teljesítményfokozó szerek listája nem állandó, és esetenként nagyon vékony a határ a még megengedett és a már nem törvényes szerek használata között.

Doppingnak eredetileg a dél-afrikai kaffer törzsek bódító pálinkáját hívták. Angol nyelvterületen először a 19. században dope-ként jelent meg a lóversenyek világában.

A korszakos világcsúcs, ami három napig élt

Tradicionálisan az olimpiák királyprogramja a 100 méteres férfi síkfutás. A kanadai sprinter, Ben Johnson az 1988-as szöuli olimpián mindenkit lenyűgözött a szenzációs teljesítményével, 9.79-es világcsúcsával. A döntőt követően azt mondta, olyan világcsúcsot futott, amely 50, de akár 100 évig is élni fog. Három nappal később már sem az olimpiai arany, sem pedig a világcsúcs nem volt az övé – megbukott a doppingteszten, szteroidokat használt.

Ben Johnson lebukása a sporttörténelem egyik leghíresebb doppingbotránya. Anno sokkolta a sportvilágot, de a mai napig elfogadott vélemény, hogy abban az olimpiai döntőben nem Johnson volt az egyedüli, aki nem tiszta lapokkal játszott, csak ő bukott meg.

Az olimpiák egyetlen doppinghoz köthető halálesete

Knud Enemark Jensen dán bicikliversenyző az 1960-as olimpián versenyközben leesett a biciklijéről, és az úton életét vesztette. Később az orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy Jensen amfetamin hatása alatt volt, ennek következtében veszítette el az eszméletét, és esett le a kerékpárjáról. Ez a sajnálatos eset az olimpiák történetének egyetlen doppinghoz köthető halálesete, és Jensen története volt az első szélesebb körben, amely tudatosította az emberekben, hogy az élsportban jelen van a dopping, és akár tragikus eseményekhez is vezethet a használata.

A keletnémet állami doppingprogram

A 70-es években olyan kimagasló eredményeket értek el a keletnémet sportolók, amelyek egy részét évtizedekig nem tudta senki megközelíteni. Óriási volt a versengés a nyugatnémetekkel, a módszerek másodlagosak voltak, csak az aranyérmek számítottak. Az NDK-ban állami szinten folyt a doppingolás, és ez nem feltételezés, később egy kanadai professzor, Gary Bruce bizonyította be. A kutatásából kiderült, hogy az 1976-os olimpián a keletnémet orvosok tíz bőröndnyi eszközt (fecskendőket, injekciós tűket) dobtak bele egy tóba – nyilván nem véletlenül.

A programban nagyjából tízezer sportoló vett részt, az egyik leghíresebb Kornelia Ender, aki az 1972-es müncheni olimpián négy ezüstérmet szerzett, négy évvel később, Montréalban már négy aranyat. Később bevallotta, állami szinten csaltak, ő 13 éves korától kapott különböző injekciókat. Ezek a sportolók súlyos árat fizettek, később rengeteg olyan történet került a nyilvánosság elé, amely hormonális zavarokról, rákbetegségekről, meddőségről és mentális problémákról számolt be.

Az ünnepelt olimpiai bajnok, aki börtönben végezte

Marion Jones ünnepelt bajnokból néhány éven belül közellenség lett az Egyesült Államokban. A sprinter a 2000-es olimpián három aranyérmet szerzett, később azonban a BALCO-botrányként elhíresült ügyben minden érmét elvették, és féléves letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

Jones egyike volt annak az 50 amerikai élsportolónak, aki belekeveredett a THG-botrányba. A sportolók éveken át használták a tiltott szert, a doppingellenőrök eközben a létezéséről nem is tudtak egészen 2003-ig – amikor egy ismeretlen személy mintát küldött belőle az ellenőröknek. Óriási botrány lett az ügyből, sorra buktak le az atléták. Marion Jones sokáig tagadta, hogy csalt, később azonban megtört, bevallotta, hogy doppingolt. Jones mellett korábbi élettársa, a szintén sprintersztár Tim Montgomery is lebukott, ahogy a 2004-es olimpia sprintbajnoka, Justin Gatlin is.

A legmocskosabb sport leghíresebb csalása

A kerékpársportnál több doppingbotrány egyetlen sportágban sincs. A 90-es, majd a 2000-es évek is tele volt olyan esetekkel, amelyek során a sportág meghatározó versenyzőiről kiderült, hogy illegális szereket használtak. Persze ez nyílt titok volt, a kérdés a legtöbb esetben az volt, hogy ki, mikor fog lebukni.

Lance Armstrong nagyon sokáig megúszta, de amikor bukott, akkor olyan mélyre zuhant, mint korábban senki. A korábbi hétszeres Tour de France-győztes globális sztárrá, az USA egyik legismertebb sportolójává nőtte ki magát, közben a háttérben az egyik legprofibb doppinggépezetnek volt a feje.

Az amerikai doppingellenes ügynökség (USADA) szerint Armstrong és csapata a sporttörténelem legkifinomultabb, legprofesszionálisabb és mostanáig a legsikeresebb doppingprogramját fejlesztette ki. Armstrong majdnem a végletekig kitartott az ártatlansága mellett, eskü alatt hazudott, de végül bevallotta, hogy karrierje alatt folyamatosan csalt. 2019-ben azt mondta, azt tették, amit tenniük kellett, nem bánta meg, hogy doppingolt, és ha tisztán versenyzett volna, akkor soha nem nyert volna semmit.

A  2004-es magyar doppingbotrány

Az athéni olimpiát sokan doppingolimpiának is hívják, több nagy botrány is volt 2004-ben, az egyik a magyar atlétikacsapatot érintette. Annus Adrián kalapácsvetésben, Fazekas Róbert diszkoszvetésben nyert olimpiai aranyérmet, de mindketten lebuktak, ahogy a súlyemelésben ezüstérmes Gyurkovics Ferenc is.

Annusnak és Fazekasnak is a verseny utáni kötelező doppingvizsgálattal gyűlt meg a baja, nem tudtak a szabályoknak megfelelő vizeletmintát adni. Ennek ellenére hazautaztak Magyarországra, Szombathelyen olimpiai bajnokként ünnepelték őket, közben a doppingellenőrök próbálták megtalálni Annus Adriánt. Egy héttel a győzelme után elvették az aranyérmét, eközben Fazekas fel sem állhatott a verseny után a dobogóra, őt majdnem rögtön a győzelme után kizárták.

A két nemzeti hős bukása a hazai olimpián

Annus és Fazekas ügye csak azért nem lett az athéni olimpia leghíresebb csalása, mert a görög olimpiai csapat két sztárja, Kosztasz Kenterisz és Ekatarini Tanu is lebukott. Kenterisz 200 méteres síkfutásban ért be elsőként a célba, míg Tanu 100 méteren lett ezüstérmes a 2000-es olimpián, mindketten minimum éremesélyesként várták a hazai olimpiát.

Végül azonban el sem indulhattak, mert egy kaotikus sztori végén kizárták őket, miután nem jelentek meg a doppingellenőrzésen. Azzal próbáltak védekezni, hogy motorbalesetet szenvedtek, történetük egy egész világot foglalkoztatta. Később a bíróság azt a döntést hozta, hogy az állítólagos motorbaleset megrendezett volt, és mindkét atlétát eltiltották. Tanu visszatért, olimpiai szintet futott, de a NOB nem engedte meg, hogy elinduljon négy évvel később Pekingben.

A legutóbbi nagy doppingbotrány

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) laboratóriumi eredmények manipulálása miatt 2019-ben négy évre eltiltotta Oroszországot az olimpiai és világbajnoki részvételtől. Az orosz doppingprogram a 2014-es hazai téli olimpián csúcsosodott ki, később kiderült, hogy államilag ellenőrzött és támogatott módon csaltak az orosz sportolók, a leadott mintákat pedig manipulálták.

Az oroszok a McLaren-jelentés következtében buktak le, a 2016-ban nyilvánosságra hozott dokumentum bebizonyította, hogy több mint ezer orosz sportoló, nyári és téli olimpikon, valamint paralimpikon volt érintett az állami szinten támogatott doppingbotrányban.

A sportcsalásokat bemutató sorozatunk első része:

(Fotók: Getty Images)

És ezt olvastad már?
A Manchester City szerezte meg az egyik legtehetségesebb argentin csatárt