Ha valaki egy lakatlan szigeten egy szikla árnyékában töltötte az elmúlt egy évet, és most visszatérve a társadalomba leül a tévé elé meccset nézni, akkor azért egy-két Aztamindenit! elhangozhat. Igen, mozgalmas év volt a 2021-es a transzferpiacon, ezért az év utolsó napján összegyűjtöttük a szerintünk legmeglepőbb átigazolásokat.
Lionel Messi – Paris Saint-Germain
Ha valaki azt mondja nekem januárban, hogy Lionel Messi a PSG játékosa lesz, akkor valószínűleg csak mosolyogtam volna. Ha valaki azt mondja, hogy a most már hétszeres aranylabdás úgy lesz a PSG játékosa, hogy nem akar eligazolni Barcelonából, de a Barca a spanyol liga pénzügyi szabályzata miatt nem tudja megtartani, és teljesen ingyen elveszíti, akkor megkérdeztem volna, hogy milyen cuccot tol, mert én is kipróbálnám. Nyáron azonban pontosan ez történt. Messi szerződéshosszabbítása húzódott, aztán egyszer jött egy közlemény, amelyben a Barcelona tudatta, a La Liga financiális szabályzata nem teszi lehetővé, hogy Messi maradjon.
Az argentin könnyek között búcsúzott a klubjától, majd néhány nappal később már a PSG futballistája volt. Túlzás nélkül minden idők egyik legbizarrabb átigazolási kálváriája a Messié, és magasan az év legváratlanabb klubváltása. Messi egyébként felemásan illeszkedett be eddig Párizsban. A bajnokságban mindössze egy gólja van, a BL-ben már jobban megy neki, de egyelőre nagyon nehéz megmondani, hogy a Messi–Neymar–Mbappé hármassal rohamozó Párizs mire lehet képes a Bajnokok Ligájában – mert a PSG-nek eddig is a BL volt a prioritás, és Messi érkezése után ez még inkább igaz.
Cristiano Ronaldo – Manchester United
Ronaldo klubváltása közel sem akkora szenzáció, mint Messié, de azért nem feltétlen láttuk azt, hogy a portugál visszatér Manchesterbe. Ronaldo harmadik szezonja volt a leggyengébb a Juventusnál, csak mázlival lett meg a BL-indulás, a Bajnokok Ligájában pedig ismét csalódáskeltően teljesített a torinói csapat. Tavasszal már folyamatosan lehetett olvasni arról, hogy sem a játékos, sem pedig a klub nem ragaszkodik a közös folytatáshoz. A Juventus leginkább Ronaldo magas fizetése miatt, a játékos pedig azért, mert nem úgy teljesített a csapat, ahogy azt ő előzetesen elvárta.
Nyár végén már nagyon valószínűnek tűnt, hogy Ronaldo klubot vált, és visszatér Manchesterbe, a Cityhez. A United viszont nem engedhette meg, hogy a városi riválisához kerüljön az egyik ikonja, így végül az utolsó pillanatokban lépett az MU, meggyőzte Ronaldót, hogy térjen vissza. Az első Newcastle elleni meccsen rögtön duplázott, és a számai azóta is egész jók, de a csapat közel sem úgy teljesít, ahogy azt a legtöbben elvárták. Értsd: a nyári átigazolások után (Ronaldo, Sancho, Varane) az lett volna az elvárás, hogy a Manchester United a bajnoki címért küzdjön, most viszont úgy tűnik, hogy a realitás idén is a BL-indulás lehet.
Sergio Ramos – Paris Saint-Germain
A Real Madrid a nyáron elveszítette a kezdő hátvédpárosát. Míg Varane esetében már egy ideje sejthető volt, hogy nem marad Madridban és a Manchester United is várható opció volt, addig Sergio Ramos klubváltása a meglepetés kategóriájába tartozott. A Real Madrid elmúlt majdnem két évtizedének egyik legmeghatározóbb alakja karrierje végén úgy döntött, hogy nem marad Madridban, és csatlakozik a PSG megaprojektjéhez.
Ha Messinél azt írtam, hogy a beilleszkedése felemás, akkor Ramosnál nyugodtan lehet a pocsék jelzőt használni. Már sérülten érkezett Párizsba, a visszatérése sokáig húzódott, olyan pletykát is lehetett olvasni, hogy a PSG úgy bont szerződést Ramosszal, hogy egyetlen percet sem játszik a csapatban. Ez nem történt meg, három meccsen lépett eddig pályára a PSG-ben, de az elmúlt néhány hónap az ő és a klub szempontjából is csalódás.
Romelu Lukaku – Chelsea
Az Inter tíz év után nyerte meg az olasz bajnokságot, Romelu Lukaku az egész csapat talán legfontosabb tagja volt az előző idényben, nyáron mégis távozott. Már az is meglepetés, hogy a belga elhagyta az Intert, többször elmondta, hogy otthonra talált Milánóban és nagyon jól érzi magát a csapatnál. A távozása viszont megmagyarázható azzal, hogy Antonio Conte is elment nyáron, és az Internek anyagi gondjai adódtak, így a megfelelő ajánlat esetén úgy döntött a klub, hogy eladja a legfontosabb futballistáját.
Ez a megfelelő ajánlat pedig Lukaku korábbi klubjától, a Chelsea-től jött. Attól a Chelsea-től, amely a fiatal Lukakunak soha nem adott igazi esélyt arra, hogy bizonyítson, folyamatosan kölcsön-, majd eladta. Lukaku azonban ezen túllépett, és boldogan tért vissza a Stamford Bridge-re. Nemrég tért vissza a sérüléséből, az előző Brighton elleni bajnokin betalált, a szezonban 18 meccsen hét gólja és két gólpassza van. Tegnap viszont megjelent egy interjú vele, amelyben azt mondta, nem feltétlen elégedett a jelenlegi helyzetével, és egészen biztosan maradt volna az Internél, ha a klubnak nem lettek volna anyagi gondjai.
Ferran Torres – FC Barcelona
A Barcelona évéről külön esettanulmányt lehetne írni az Eztnemhiszemel-kategóriában, és nem bravúros pénzügyi manőverekkel, jól megkötött szerződésekkel lenne tele. Ferran Torres viszont talán az a kategória lesz, ami jól sül el Barcelonában. A Manchester City volt támadója jól kezdte az idényt és azt megelőzően az Eb-n is jól játszott, de később megsérült, és a City kerete annyira mély, hogy megengedheti magának, hogy elengedje Torrest, miután a játékos úgy döntött, nem akar maradni. Manchesterben nagyon meg kellett volna küzdenie a helyéért, Barcelonában azonban rögtön alapember lehet.
Azért a feltételes mód, mert a többi átigazolással ellentétben Torres klubváltása egészen friss, néhány napja igazolt Barcelonába, így jelenleg csak találgatni lehet, hogy mire lesz képes. Az viszont biztos, hogy a Barcelona megtépázott, sérülésekkel teli keretében erősítés lesz a spanyol, akiért több részletben fizet 55 millió eurót a Barca.
James Rodríguez – al-Rajjan
A 2014-es világbajnokság legjobb futballistája 30 évesen a katari bajnokságba igazolt. Ezen még úgyis felhúztuk a szemöldökünket, hogy az elmúlt években csak rövidebb jó periódusai voltak James Rodrígueznek. A kolumbiai középpályás hosszabb ideig nem tudott alapemberré válni a Real Madridban, és később a Bayernben is ez volt a helyzet. Az Evertonhoz való szerződése visszalépés volt, de az elején úgy tűnt, Liverpoolban talán újra felépítheti a karrierjét. Carlo Ancelotti miatt igazolt az Evertonhoz, az olasz Realhoz való visszatérése után pedig teljesen motiválatlan lett. A sérülése alatt azt sem tudta, kivel játszik a csapata, így várható volt, hogy nem marad sokáig a klubnál.
Az viszont nem igazán volt várható, hogy egyetlen európai csapattal sem tud megegyezni, és az sem, hogy ha már nem marad Európában, akkor például nem az MLS-be igazol. Végül a katari ligába ment pénzt keresni, eddig öt meccse van az új klubjában, egy gólt rúgott és kiosztott két gólpasszt.
Luuk de Jong – FC Barcelona
A Barcelonát nem lehet azzal vádolni, hogy időnként ne igazolna olyan csatárt, akire senki sem számít. Néhány éve Kevin-Prince Boateng azt hitte, hogy az Espanyol keresi, amikor felhívta az ügynöke, hogy Barcelonába igazol, de Martin Braitwaite sem gondolta valószínűleg, hogy a Barca futballistája lesz. Luuk de Jong is ez a kategória, a hollandot honfitársa, Ronald Koeman vitte kölcsönbe a Barcához. Egyikük barcelonai időszaka sem alakult jól, Koemant már kirúgták, De Jongra pedig még azt is túlzás mondani, hogy epizódszereplő lett volna az elmúlt hónapokban.
Valószínűleg sokáig már nem is marad a Barcában (a Sevilla ismét kölcsönadja a spanyol ligába a hírek szerint), és úgy írja be a nevét – nagyon halványan – a Barca történelemkönyvébe, hogy egyetlen gólt szerzett a csapatban.
Hakan Calhanoglu – Internazionale
Olaszországban azért bőven volt példa arra, hogy egy játékos a Milanban és az Interben is megfordult. Ennek ellenére felkerült a listánkra Hakan Calhanoglu. A török az előző években a felkapaszkodó Milannak volt alapembere, a szerződéshosszabbításban azonban nem tudott megegyezni a csapattal, így nyáron szabadon igazolható játékos lett.
Ő pedig úgy döntött, hogy aláír a friss bajnok Interhez, és eddig úgy tűnik, hogy nagyon jó döntést hozott ő és az Inter is. Volt már a hónap játékosa az olasz bajnokságban, 17 bajnokin hat gólja és nyolc gólpassza van, alapembere lett az Internek. Jelenleg úgy tűnik, hogy rögtön az első évében elérheti azt, amit a Milannal éveken át hajszolt: az olasz bajnoki címet.
Nemrég összeszedtük 2021 általunk legjobbnak tartott futballmeccseit:
(Fotó: Getty Images)