Scottie Pippen hatszor nyert NBA-bajnokságot, kétszer lett olimpiai bajnok, posztján minden idők egyik legsokoldalúbb kosárlabdázója. Ugyanakkor mindig is Michael Jordan árnyékában élt, és ezen az életrajzi könyve, az Unguarded sem változtat. Gond ez? Egyáltalán nem.
A Michael Jordan-őrület a reneszánszát élte 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány kellős közepén kijött a Netflix Last Dance című sorozata. A Bulls-dinasztia utolsó szezonjának története amúgy is sokakat érdekelt, a nézettségi adatoknak pedig az is jót tett, hogy akkor jelent meg, amikor a sportélet is leállt, gyakorlatilag minden fontosabb liga szünetelt. Rengetegen nézték a sorozatot, olyanok, akik évtizedek óta követik az NBA-t, olyanok, akiket csak minimálisan foglalkoztat a kosárlabda, és olyanok is, akiket egyáltalán nem érdekel sem a kosárlabda, sem pedig a sport. Összességében pozitív volt a fogadtatása, de nyilván voltak kritikák is, a legtöbb arra vonatkozott, hogy ez nem a Chicago Bulls 1997-98-as szezonjának a története, hanem Michael Jordan sztorija.
És ez részben igaz is. A Last Dance Michael Jordan szemszögéből, elsősorban Michael Jordan nagyságát mutatja be. Ezt alátámasztja az is, hogy Jordané volt az utolsó szó, hogy mi kerülhet be a sorozatba, és mi nem.
„A Last Dance inkább szólt Michael Jordanől, mint a Chicago Bullsról. Az az ő története. Ez azonban az enyém!”
– olvasható a Scottie Pippen-idézet az Unguarded – Az én igaz történetem című könyv hátlapján.
Jordan tehát elmondta a saját sztoriját a Last Dance-ben, a megjelenés után viszont több régi csapattársa is jelezte, hogy azért a kép közel sem teljes, és nem mindenkit olyan színben tüntettek fel, ami – szerintük – elvárható lett volna. Scottie Pippen sértődött meg leginkább, és a nyilatkozatok, üzengetések után végül úgy döntött, életrajzi könyvében elmondja a saját történetét.
Rögtön a lényegre térek.
Scottie Pippen egész karrierje során Michael Jordan árnyékában volt, és ezen semmit sem változtatott a könyve. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs szükség erre a könyvre.
Mert nagyon is van, még úgyis, hogy mint életrajzi sportkönyv nem kiemelkedő. Viszont vannak erős részei, és néhány dolgot árnyal, esetenként teljesen más megvilágításba helyez.
A megjelenés előtt leginkább azzal próbálták eladni a sztorit, hogy egy reakció lesz a Last Dance-re, amelyben a sértődött Pippen kőkeményen kiosztja Michael Jordant. Biztosan jót tett a számoknak, de
aki azt várja, hogy Pippen 300 oldalon keresztül gyalázni fogja volt csapattársát, az csalódni fog. Az Unguarded nem erről szól.
Pippen a könyvben beszól Jordannek, beszól a Bulls korábbi sportigazgatójának Jerry Krause-nak (ahogy Jordan is a Last Dance-ben), beszól a Bulls akkori edzőjének, Phil Jacksonnak és például annak az Isiah Thomasnak is, aki annak a Detroitnak volt a vezére, amely a 80-as évek végén, 90-es évek elején a Chicago legnagyobb ellenfele volt. És néha beszól saját magának is. Nem annyiszor, mint másoknak, de azért tud kritikus is lenni saját magával szemben, amikor egy-egy gyengébb teljesítményére emlékezik vissza.
Ugyanakkor dicsérni is mer, elismeri azt, hogy Michael Jordan teljesen más szinten kosárlabdázott, és nem véletlen, hogy minden idők legnagyobb, legismertebb kosárlabdázója lett. Ahogy Phil Jackson nagyságát sem vonja kétségbe, és a végén még Krause-ról is úgy ír, nem biztos, hogy ő volt a gonoszok leggonoszabbja.
Ahogy már írtam, mint sportkönyv, nem kiemelkedő az Unguarded. Néha száraz, ízetlen, néha nem megy elég mélyre, ennek ellenére sokat segít abban, hogy megértsük, ki volt Scottie Pippen.
Az arkansasi Hamburg kisvárosából származó Pippen a legfiatalabb a tizenkét testvér közül. A családban több tragédia volt, sokáig úgy tűnt, semmi esély nincs arra, hogy a fiatal Scottie kosárlabdázó lesz, de azzal is megelégedett, hogy mindenesként ott lehet az iskolai csapata körül.
Majd egy nyáron tíz centinél is többet nőtt, és hirtelen már nem is volt álom a kosárlabda-karrier. Pippen viszonylag szegény családból származik, ezért mindent megtett azért karrierje során, hogy minél jobban bebiztosítsa magát anyagilag. Már a Bulls játékosaként, még első évesen is attól félt, mi lesz, ha nem elég jó, és egyszerűen csak kiteszik a csapatból? Görcsösen próbálta megteremteni saját maga és családja számára az anyagi biztonságot, ami végül sikerült, de NBA-s mércével mindig is alulfizetett volt a Bullsban, köszönhetően részben annak, hogy olyan szerződéseket írt alá, amelyek később előnytelenek voltak számára.
A karrierjével kapcsolatos egyik sokszor előkerülő sztori a szerződése, az alulfizetettsége, ezt a szálat is segít megérteni és kontextusba helyezni az Unguarded, miután Pippen beszél a gyerekkoráról, az anyagiakhoz és a pénzhez való viszonyáról.
Segít megérteni a Pippennel kapcsolatban legtöbbször felhozott két meccset is. Érdekes, hogy korának az egyik legsokoldalúbb kosárlabdázója volt, a hatszoros bajnok Bulls egyértelműen második legfontosabb játékosa, de mégis két olyan meccs kerül szóba legtöbbször vele kapcsolatban, ami nem a sziporkázó teljesítményről szól.
Az egyik az 1990-es Keleti Konferenciadöntő hetedik meccse a Detroit Pistons ellen. A kezdés előtt félórával fájni kezdett a feje, ami később sem szűnt, végig erős migrénnel volt a pályán, vagy ahogy ő fogalmazott, beöltözött, játszott, de azon a meccsen nem Scottie Pippen volt a pályán, hanem egy imposztor. Az óráról a támadóidőt is alig tudta leolvasni, a csapattársait is nehezen ismerte fel, és végül mindössze egy bedobott kosárral zárt. A Bulls kikapott és kiesett. Később Pippen lett az első számú bűnbak, megvádolták azzal, hogy csak szimulált, és elmondása szerint még harminc évvel később is rákérdeznek az emberek, hogy mi a helyzet a migrénjével.
A második 1994-ben történt. Michael Jordan épp az első visszavonulása közepén volt, a Bulls és Pippen pedig azt próbálta bebizonyítani, hogy Jordan nélkül is tud bajnokságot nyerni. Ez végül nem sikerült, Pippen pedig olyat tett a New York Knicks elleni egyik rájátszásbeli meccs hajrájában, ami után valóban joggal magyarázkodhatott. A Bulls edzője, Phil Jackson úgy döntött, hogy az egyik meccs hajrájában 1,8 másodperccel a vége előtt – döntetlennél – nem Pippenre, hanem Toni Kukocra rajzolja fel az utolsó játékot, vagyis a meccs legfontosabb dobását rábízza Kukocra. Akit amúgy sem bírt különösebben Pippen, hiszen a Bulls és Krause évekig próbálta átcsábítani Európából horvátot, akiben a csapat egyik új sztárját látták, ezt pedig sem Jordan, sem Pippen nem nézte jó szemmel, utóbbi különösen nem, mert így kisebb volt a bére is.
Pippen tehát besokallt, és végül egészen egyszerűen nem ment fel a pályára az utolsó 1,8 másodpercre. A szezon egyik kulcspillanatában vezérként döntött úgy, hogy cserben hagyja a társait, ami példátlan és valahol megbocsáthatatlan is. A Bulls a meccset megnyerte, miután Kukoc nem hibázott, de a párharcot elveszítette. Pippen bocsánatot kért a csapattársaitól, de ez a pillanat azóta is fekete folt a karrierjén, és szerinte ez volt az a pillanat, amikor „végzett” Phil Jacksonnal.
Két olyan sztori ez, amit számtalanszor lehetett hallani Pippennel kapcsolatban, de a könyvének köszönhetően most először az érintett volt az, aki részletesen visszaemlékezett, elmondta, az ő szemszögéből mi történt.
Egy másik előszeretettel felhozott sztori, hogy Pippen örült annak, hogy Michael Jordan a Bulls első három bajnoki címe után visszavonult, annak viszont nem, hogy másfél évvel később visszatért a 23-as. Erre is kitér, ahogy arra is, hogy Jordan visszavonulása előtt úgy érezte, ő a csapat legsokoldalúbb játékosa.
„Bármennyire is hiányzott Michael, egy részem örömmel nézett elébe, milyen lesz majd nélküle. Már mielőtt visszavonult volna, arra jutottam, hogy én vagyok a legsokoldalúbb játékos a csapatunkban...(...) Játékost írtam, nem pontszerzőt, és a kettő között nagy a különbség.”
Jordan visszatéréséről:
„Repestem a boldogságtól, ami néhányakat talán meglepett.(...)
Nem fogok hazudni. Élveztem a főbika szerepét, és hogy bebizonyíthattam a kritikusaimnak, teljesen új szintre tudom emelni a játékomat, ha kilépek Michael Jordan árnyékából.”
Az Unguarded – Az én igaz történetem nem kiemelkedő életrajzi könyv, de ettől függetlenül érdemes elolvasni, mert míg Michael Jordan sztoriját több könyvből és a Last Dance-ből is megismerhetjük, addig Scottie Pippenét teljes egészében csak ebből a könyvből. Pippennek az volt a célja, hogy reagáljon a Last Dance-re, miközben elmondja a saját történetét, ezt megtette, de továbbra is marad Michael Jordan árnyékában, amivel ő is tisztában van. Zavarja őt ez? Nekem úgy tűnt, hogy olyan nagyon nem.
Ez is érdekelhet:
(Fotó: Getty Images)