Kobe Bryant az elmúlt két évtized egyik legmeghatározóbb és – főleg a karrierje kezdetén – legmegosztóbb személyisége volt az NBA-nek. Tinédzserként került be a világ legerősebb kosárlabda-bajnokságába, majd folyamatosan fejlődve elérte, hogy a liga legjobbja legyen. Karrierjét több hullámvölgy, megannyi siker és a folyamatos, megalkuvást nem tűrő győzni akarás jellemezte. A Lakers legendája idén januárban vesztette életét egy helikopter-balesetben, halála után Kaliforniában az augusztus 24-ét Nemzetközi Bryant-napnak titulálták. Ennek apropóján szedtünk össze nyolc olyan sztorit Bryantről, amit nem feltétlen ismer minden rajongó.
Idén jelent meg magyar fordításban a Kobe Bryant – A Fekete mamba élete című könyv, amit megkaptunk és elolvastunk mi is, ebből hoztunk néhány kevésbé ismert sztorit.
Szilánkosra törték az orrát, erre bevert egy triplát
Bryant legendás munkamorálját gyakorlatilag mindenki az egekig dicsérte, aki megfordult a kosaras körül. Munkamániás volt, ő érkezett elsőnek edzésre és ő hagyta el utolsónak a csarnokot. Gyakorlatilag az egész élete a kosárlabda körül forgott, és minden nehézséget kihívásként élt meg. Még középiskolás korában az állami bajnokság döntője előtt 72 órával egy edzésen az egyik csapattársa szilánkosra törte Kobe Bryant orrát. Ömlött a vér miközben lesétált a pályáról, egy törölközőt szorítva az orrához meglátott egy labdát, megfogta, majd csont nélkül bedobta a triplát.
„Emlékszem, ott ültem és csak azt mondtam magamban: ez most vicc? Mi a szar történt? Meg hogy ilyen nincs. Ő viszont az egészet úgy fogta fel, hogy fasza, eltört az orrom, ez van, vérzek, na, inkább adjátok ide a labdát”
– emlékezett vissza az egyik csapattársa.
Apjával már-már vérre menő meccseket vívott
Joe Bryant, Kobe édesapja középiskolásként igazi szenzációnak számított az Egyesült Államokban, az ország egyik legtehetségesebb játékosának tartották, vannak olyan vélemények, amelyek szerint ő volt az első 210 centis irányító. Joe megfordult az NBA-ben is, de igazán komoly karriert nem futott be, később Európában, főleg Olaszországban profiskodott. Kobe már gyerekkorában is folyamatosan a kosárlabdasport körül mozgott, apja edzéseire, meccseire járt, közben mindig nála volt egy labda, pattogtatott, dobált.
Később, ahogy nőtt gyakorlattá vált, hogy apjával egy az egy elleni meccseket vívott. És ezek a délutáni párharcok, valóságos csaták voltak. Kobe már akkor is mindent megtett a győzelemért, utált veszíteni, a másik oldalon az apja pedig nyilván nem akarta, hogy a tinédzser fia legyőzze őt. Állítólag néha annyira komolyan vették ezeket a meccseket, hogy közben repültek a könyökösök, sőt már oda is eljutottak, hogy „szájba verték” egymást. Ezek a meccsek akkor értek véget, amikor a fiatal Bryant először legyőzte apját, Joe akkor már azt mondta, nem tud semmit tanítani a fiának.
„Jobb leszek Michael Jordannél”
Kobe Bryant karrierje több tekintetben összefonódott Michael Jordanével. Bryant imádta a Bulls legendáját, másolta a mozdulatait, maga Jordan mondta, hogy ha valaki legyőzhetné őt egy az egy ellen, az Bryant lehetne, mert minden mozdulatát ellopta.
Bryantet Jordan játéka is lenyűgözte, de leginkább azt csodálta, hogy Jordan a legjobb, mindig kész harcolni és soha nem félt semmilyen meccsszituációtól. Kobe már egészen fiatal korától bálványozta Jordant, és már tinédzserként az lebegett előtte, hogy jobb lesz nála.
„Jobb leszek Jordannél”
– 17 éves korában mondta ezt Sonny Vaccarónak, marketing szakembernek, akivel pályafutása elején dolgozott együtt. Vaccaro akkor konkrétan hülyének gondolta Bryantet, hiszen Jordan ekkor volt a csúcson, a vezetésével a Bulls épp egy 72-10-es alapszakaszt produkált. Bryant végül nem lett jobb Michael Jordannél, a tőle telhetőt azonban megtette, és összességében egy rendkívül sikeres pályafutása volt.
A meccs, ami más karrierjét romokba törte volna, őt erősebbé tette
Általános sportolói probléma (is) a stresszhelyzetek kezelése, a kulcsszituációk sikeres megoldása. Sok sportoló nem az a típus, aki szereti magára vállalni a felelősséget. Kobe Bryant agya azonban totál fordítottan működött, hiszen ő ezeket a helyzeteket imádta és kereste, mindig azt akarta, hogy a csapata úgy nyerjen, hogy ő van a középpontban. És rengeteg melóra, időre volt szükség, amíg megértette, hogy néha kevesebb a több, nem mindent neki kell elvállalnia, mert végső soron a kosárlabda mégiscsak egy csapatsport.
Az 1997-es szezonban a Lakers a rájátszásban a későbbi döntős Utah Jazz ellen játszott. A Los Angeles utolsó playoff-meccsén a csapat sztárja, Shaquille O’Neal kipontozódott és ezt leszámítva is több probléma volt a Lakers keretében. Így történhetett meg, hogy az addig többnyire csak epizódszereplő Bryant végre elérte az álmát: a hajrában ő lehetett az alfahím, ő dönthette (volna) el a meccset. Ehelyett azonban borzasztó égés lett a vége. Az utolsó másodpercekben megnyerhette volna csapatának a meccset, de homályt dobott. Majd jött a hosszabbítás, ahol ezt még három alkalommal megismételte, öt perc alatt négyszer eresztett el olyan dobást, ami nem ment el a gyűrűig. A Lakers kikapott és kiesett a rájátszásból.
Egy fiatal játékos karrierjében egy ilyen szintű kudarc simán okozhatott volna helyrehozhatatlan károkat. Bryant agya azonban tényleg fordítva működött, a meccs után azt mondta, a kritikusai bekaphatják, más nem akarta elvállalni a dobásokat, ő megtette. Most jön egy szünet, ami alatt folyamatosan dolgozni fog és egy jobb játékosként fog visszatérni. Pontosan ez történt.
Utálták a csapattársai
Bryant nem a szokványos utat járta be az NBA-be kerülésekor, hiszen nem ment egyetemre, a középiskola után rögtön jelentkezett a draftra, tinédzserként került be a ligába. Pályafutása elején egy befele húzódó, introvertált srác volt. Többnyire egyedül edzett, gyakorlatilag a pályán kívül semmilyen kapcsolatban sem volt a csapattársaival. Nehezen fogadta el a hierarchiát, rögtön ő akart a csapat legfontosabb kosárlabdázója lenni, a pályán gondjai voltak a döntéshozatalokkal, rendre túlvállalta magát. Eközben azonban marketingszempontból igazán értékes volt, őt tartották a liga jövőjének, Michael Jordan utódjának.
Ezek összessége pedig azt eredményezte, hogy nem csupán nem bírták, konkrétan utálták a csapattársai. Shaquille O’Neallel legendásan rossz volt a kapcsolata, a center az öltözőben többször hangoztatta, hogy Bryanttel nem lehet bajnokságot nyerni, és nem ő volt az egyedüli, aki így gondolta. A legendás edző, Phil Jackson is roppant nehezen találta meg az összhangot a játékossal – O'Neal volt a kedvence –, a könyvében később azt írta, Bryant irányíthatatlan.
Az évek alatt a pályán és azon kívül is sokat fejlődött, idomult Bryant és végül a sikerek is megérkeztek, de főleg karrierje elején rengeteg problémája akadt amiatt, hogy a csapattársai nem fogadták el, ő meg nem tudta megfelelően kezelni a helyzetet.
„Rohadt gecik, nem vagytok méltók, hogy egy pályán legyetek velem”
Hiába nyert három bajnoki címet Shaquille O’Neallel és Phil Jacksonnal Bryant, a kapcsolata mindkettővel megromlott a 2000-es évek közepére. A Lakers vezetősége végül Kobe mellett döntött, a centert elcserélték, Jackson pedig elhagyta a csapatot – ez edző később visszatért, javult a kapcsolata Bryanttel és újabb két bajnoki címet nyertek együtt.
Bryant tehát megkapta, amire karrierje elejétől vágyott, vagyis az ő csapata lett a Lakers. Ő lehetett a vezér, egyértelműen az első számú opció a franchise-nál. Az eredmények azonban csapatszinten nem jöttek. Bryant egyénileg villogott, de a keret átalakult, új edző érkezett, a Lakers pedig még a rájátszásba sem jutott be. Kobe gyakorlatilag egyszemélyes támadógépezetté alakult, nem bízott a csapattársaiban, egyedül próbált mindent megoldani.
Végül a szezont csalódást keltően zárta a Lakers, 34-48-as mérleggel esélyük sem volt a rájátszásra. A szezon utolsó meccse után az edző elpufogtatta a szokásos közhelyeket, hogy keményen játszottak, becsüli a játékosait a küzdeni tudásukért, maradjon mindenki pozitív. Erre Bryant felállt és a következőt mondta:
„Ti, rohadt gecik, nem vagytok méltók, hogy egy pályán legyetek velem. Szarok vagytok egytől egyig.”
A Nike legnagyobb riválisának volt az egyik legfontosabb reklámarca
Karrierje második felében és visszavonulása után a Nike egyik legfontosabb reklámarca volt Kobe Bryant. Pályafutása első szakaszában azonban nem az amerikai sportszergyártóval, hanem az Adidasszal volt leszerződve. Az Adidas még a középiskolás Bryantet igazolta le, benne látták Jordan és a Nike történetének Adidasra vetített folytatását.
Saját névvel ellátott cipője volt a német cégnél Bryantnek, az USA-ban a cég legfontosabb reklámarca volt, végül azonban egy elég csúnya szakítással ért vége a kapcsolata az Adidasszal. Állítólag úgy érezte, hogy nem kapja meg a kellő figyelmet, nem tetszett neki, hogy Tracy McGradyt – szerinte – inkább preferálta az Adidas, és felesége, Vanessa sem támogatta az együttműködést. Végül Bryant (vagy a Nike) 9 millió dollárt fizetett, hogy kivásárolja magát az aktív szerződéséből az Adidasnál. Később csatlakozott a Nike-hoz és LeBron James mellett a pipás cég legfontosabb kosaras reklámarcává vált.
A Nike most is kijött egy reklámszpottal a Bryant-nap kapcsán:
Rühellte a becenevét, kitalált magának egy újat
Előbb apja, majd Kobe Bryant is megkapta a Showboat becenevet, utóbbit O'Neal nevezte így, ami nem feltétlen egy pozitív jelző, leginkább a flikkflakkozó játékosokra mondják ezt, akiket leginkább az egyénieskedés érdekel. Kobe utálta ezt a becenevet, ezért tudatosan kitalált magának egy másikat, egy Tarantino-filmből (Kill Bill) vette az ötletet és elnevezte magát Fekete mambának. Később azt nyilatkozta, azt akarta, hogy el tudja választani a pályán és az azon kívüli Kobe Bryantet, a mindennapokban ő Kobe Bryant, a kosárlabdapályán azonban átalakul a Fekete mambává és hidegvérű gyilkos lesz.
Később ezt a becenevet használta fel ügyesen a Nike, egész brandet épített a Mamba mentalitására (Mamba Mentality), Bryant pedig megalapította a Mamba Sports Academyt, amely a sport területén teljes körű felkészítést nyújtott fiatal sportolóknak. Egy Mamba Sports Academy kosárlabda-meccsre tartott januárban is Bryant lányával és hét másik személlyel, amikor helikopterük Los Angeles közelében lezuhant.
(Kiemelt fotó: Getty Images)