Nagyjából ötmilliárd év múlva a Föld is arra a sorsra jut, amit most sikerült megfigyelni.
145 fényévre tőlünk egy fehér törpe, az LSPM J0207+3331 épp egykori bolygójának szétszaggatott maradványait nyeli el, több mint hárommilliárd évvel azután, hogy maga a csillag már kialudt. A hawaii W. M. Keck Obszervatórium kutatóinak tett megfigyelése új fejezetet nyit a bolygórendszerek sorsáról alkotott képünkben, hiszen
ez a „késleltetett pusztulás” azt mutatja, hogy a halál után is történhetnek drámai események egy csillagrendszerben.
A kutatók 13 különböző nehéz elemet azonosítottak egy fehér törpe légkörében, ami rekordnak számít a hidrogénben gazdag csillagok között. A felfedezés azért meglepő, mert ezek az elemek néhány nap alatt eltűnnek a hidegebb, hidrogénben gazdag törpék esetében – a melegebbeknél évmilliókig is megmaradhatnak –, így elméletileg alig kellett volna kimutathatónak lenniük.
Az is kiderült, hogy az elnyelt bolygó legalább 200 kilométer széles, fémes magú, Föld-típusú égitest lehetett, és magja a tömegének több mint felét (55%-át) tette ki – ez bolygónk esetében körülbelül 32%.
A felfedezés nemcsak azt árulja el, hogyan pusztulhatnak el a bolygók, hanem egyben előre is vetíti, mi várhat ránk, amikor ötmilliárd év múlva a Nap is fehér törpévé zsugorodik.
(Forrás: Science Alert, fotó: NASA, ESA, Joseph Olmsted/STScI)
Ez is érdekelhet:
A Hirosimát elpusztító atombombánál ötször erősebb fegyverrel védenék meg a Holdat a fenyegető aszteroidától
A Hold védelmében atombombát küldene a NASA az űrbe. A megsemmisítés a cél, nem az eltérítés.
Kiderült, hogy a Naprendszer egyik égitestjén minden adott az élet kialakulásához
Minden összetevő ott van a gázóriás egyik holdján.
A kínai Mars-misszió űrszondája ritka csillagközi égitestet rögzített
A Tienven–1 Mars-misszió űrszondája nagy felbontású kamerájával sikeresen megfigyelte és rögzítette a 3I/ATLAS jelű csillagközi objektumot.
