A ferihegyi repülőtér jellegzetes, repülőgép alakú egyetlen terminálja még épült 1956-ban, noha a repteret már hat évvel korábban átadták. A légi forgalom mérsékelt volt, főleg belföldre indult a nyolc darab, akkor már Maszovlet- helyett Malév-feliratos Li–2-es, de Prágába, Varsóba és Bukarestbe is repültek a gépek, illetve ezekből az országokból is repültek Budapestre az ottani légi társaságok.

1956 júniusában megtörtént a nyugati nyitás: a Malév elindította első járatát a vasfüggönyön túlra. A földrajzi távolság jóval kisebb volt, mint a jelentősége annak, hogy Budapestről Bécsbe lehetett repülni. „Nincs nagyon messze, nem igényel nagy beruházást, a meglévő repülőgépek kényelmesen meg tudják ezt oldani” – indokolja az úti cél választását Zainkó Géza repüléstörténet-kutató, az Aeropark tárlatvezetője. Nem sokkal később megjelent az első nyugati légitársaság is Ferihegyen: a holland KLM az Amszterdam–Kairó útvonal egyik köztes állomásaként szállt le Budapesten.

Szintén 1956 nyarának egyik repüléstörténeti eseménye, hogy landolt Ferihegyen az első szovjet sugárhajtású utasszállító repülőgép, a Tu–104-es.

Nemcsak a ferihegyi járatok száma növekedett, hanem a gépeltérítési kísérleteké is. Miután 1949-ben a Pécs–Budapest járatot elrabolta a fedélzeti mérnök és a pilóta, hogy az NSZK-ba repüljenek, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) már ellenőrizte a belföldi gépeket, ám egy hétfős csapat ennek ellenére 1956. július 13-én megpróbálkozott a szombathelyi járattal Nyugatra szökni. Ahogy a gép a nyugati határhoz ért, ütni kezdték az utasokat, hogy kiderüljön, ki az ÁVH-s tiszt, ő viszont a pilótafülkében volt, de így is sikerült eltéríteni a repülőt, és Ingolstadtban épségben leszállni. A gépeltérítők – és néhány utas, ha már így alakult – menedékjogot kértek és kaptak, a többi utas, a személyzet és a repülőgép visszajutott Magyarországra. Az ügynek nemzetközi sajtóvisszhangja volt, csak míg nyugaton a gépeltérítőket hősként és szabadságharcosként ünnepelték, itthon banditákról és a társadalom söpredékéről cikkeztek. A gépeltérítésről 2013-ban film is készült, a Szabadság – Különjárat.

…és ezek még 1956 nyugodtabb hónapjai volt, csak ezután jött a forradalom. A fentiekről, és arról, hogy milyen feladatokat láttak el a Malév gépei a forradalom kitörése után, hogyan zárták le a repteret a szovjet egységek novemberben, illetve hogy miként szervezték újjá a légi forgalmat közel három hónapos kényszerszünet után 1957-ben, a Légiközlekedési Kulturális Központ szokás szerint izgalmas videójából tudhatunk meg még több érdekességet.

(Nyitókép: Ferihegyi repülőtér, 1956. Fotó: Fortepan/Uvaterv)