Harminc éven át azt hitték, hogy egyedül a Janus nevű hold tartja egyben a gyűrűket. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy „csapatmunkáról” van szó. Ugyanis ha nem tartanák egyben bizonyos erők, a gyűrű folyamatosan szétterjedne, végül eltűnne.
„A Cassini új részletekkel szolgált a Szaturnusz holdjainak tömegéről és a gyűrűk fizikai jellemzőiről, így matematikai alapon arra a következtetésre jutottunk, hogy a Janus hold egyedül nem képes megakadályozni a gyűrűk széthúzását”
– mondta Radwan Tajeddine, a kutatás vezetője. A kutatók felfedezték, hogy az A-gyűrű, a Szaturnusz legnagyobb és legtávolabbi látható gyűrűje összetartásának feladata a Pan, az Atlas, a Prometheus, a Pandora, az Epimetheus, a Mimas és Janus holdak között oszlik meg.
Az A-gyűrű leginkább egy bakelitlemezhez hasonlít: sűrűségi hullámai a felvételek barázdáira emlékeztetnek, ezeket a csillagászok szerint úgynevezett holdrezonanciák okozzák. A rezonanciamarkerek alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a holdak gravitációs hatása segít lelassítani és mérsékelni a szétterjedő gyűrűk lendületét.
Az A-gyűrűn több száz sűrűségi hullám van, amelyeket különböző holdrezonanciák okoztak – ezeknek a holdaknak a gravitációs hatása lelassítja a gyűrűt és elveszi a lendületét. Mire a gyűrű elér a Janusig, olyan sok lendületet veszít, hogy a hold ereje kialakítja a gyűrű jól látható peremét.
Tajeddine elmondta, hogy a tudósok még mindig nem teljesen biztosak abban, hogyan alakulhattak ki a gyűrűk, de az egyben maradásuk mechanizmusát sikerült megérteni.
A Cassiniról röviden
Az űrszondát 1997 októberében indították el az amerikai Cape Canaveral rakétaindító bázisról, és egy gondosan előkészített hintamanőverezési terv után – a Vénusz, a Föld, valamint a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva – 2004 júliusában sikerült pályára állnia a Szaturnusz körül.
Azóta sok élménnyel, fényképpel és tudományos szempontból kiemelten fontos információval örvendeztetett meg minket. A Cassini azonban közel féléve megkezdte a „nagy fináléját”, azaz a Szaturnusz körül 13 év óta nyüzsgő űrszonda missziójának az utolsó szakaszába érkezett. Így az elmúlt hónapokban a szonda az eddigieknél sokkal jobban megközelítette a Szaturnuszt, ennek eredményeképpen
-
- kiváló minőségű fotókat kaphattunk a gázbolygó gyűrűiről,
- megnézhettük, hogy milyennek látszik a Föld a Szaturnusz gyűrűi közül,
- és még hangokat is kaptunk a gázóriás gyűrűi közül.
- Halála előtt pedig sikerült valami különlegeset lefotóznia.
Ezt olvastad már?
Ez a 20 lenyűgöző fotó tökéletes összefoglalója a Cassini missziójának
A hősi halált halt űrszonda eseménydús éveken van túl.
(forrás: Science Daily, NASA, Phys.org, MTI)
