Az Antarktisz egy valódi luxusvulkánnal büszkélkedhet, ami aranyat szór a levegőbe.
A Déli-sarktól bő ezer kilométerre magasodó Mount Erebus nem egy átlagos tűzhányó: a belsejében folyamatosan fortyogó lávató gázaival együtt mikroszkopikus méretű, tiszta aranykristályok is a felszínre törnek. A Geophysical Research Letters című szaklapban még 1991-ben megjelent tanulmány adatai szerint
a bolygó legdélebbi aktív vulkánja naponta nagyjából 80 grammnyi nemesfémet juttat a légkörbe, a szél pedig képes akár ezer kilométeres távolságba is elrepíteni a csillogó szemcséket a fagyos kontinensen.
Bár más híres tűzhányók gázaiban is találtak már nyomokban aranyat – a Hawaii-szigeteki Kilauea vagy a szicíliai Etna naponta 500 grammot, illetve akár 2 kilogrammot meghaladó aranyat is a levegőbe juttathat –, az Erebus abban teljesen egyedülálló, hogy formátlan darabok helyett szinte tökéletes geometriájú, kristályos formában lövelli ki a nemesfémet. Ez már csak azért is kész csoda, mert a tiszta arany forráspontja jóval magasabb a magma hőmérsékleténél, vagyis magától képtelen lenne elpárologni. A szakemberek szerint a trükk az, hogy a mélyben klór- és kéntartalmú vegyületekhez kapcsolódva utazik felfelé a gázokkal. A mikroszkopikus kristályok létezését végül a kráter körüli hóból és a levegőből vett minták igazolták.
A tudomány számára viszont harminc éve igazi rejtély, hogyan válnak ki ezek a mikroszkopikus kristályok. Az egyik teória szerint a gázok hirtelen lehűlése miatt a levegőben csapódnak ki a szemcsék, ám a gáz alacsony aranykoncentrációja miatt ez elég valószínűtlen. A másik elképzelés szerint a nemesfém egyfajta szilárd kéregként áll össze a lávató felszínén, amiről aztán a feltörő forró gázáramlatok egyszerűen leszakítják és magukkal ragadják a részecskéket. A pontos válaszra mindenesetre a mai napig várni kell.
(Forrás: Science Alert, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
A fák előtti Föld rejtélyes monstrumai az evolúció elfeledett uralkodói
Jóval a fák és az erdők felemelkedése előtt a Föld leginkább egy horrorfilm díszletére emlékeztetett. Gigantikus óriások tornyosultak a kezdetleges élővilág fölé – a tudomány pedig több mint másfél évszázadon át teljesen tévúton járt a rejtélyükkel kapcsolatban.
Durva logisztikai rémálom: Ezért nem nőhetnek a fák 130 méternél magasabbra
Még a fák sem tudják kijátszani a fizika szabályait.
Kiszámolták, hány embert bírna el valójában a Föld, a végeredmény pedig téged is meg fog lepni
Bár a 12 milliárdos népesség felé száguldunk, a kutatók szerint a Földnek már a mostani tömeg is sok. De mennyi lenne az optimális?
