Egy ausztráliai sivatag mélyén fekvő geológiai képződmény részletes vizsgálatával a kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a Föld eddigi legidősebb ismert becsapódási kráterének korát.
Miközben a Holdat vagy a Marsot látványos sebekként borítják a meteoritnyomok, a Föld a lemezmozgásokkal és az erózióval szisztematikusan ledarált szinte minden ősi krátert. Van azonban egy hely a nyugat-ausztráliai Pilbara sivatagban, amely csodával határos módon túlélte az elmúlt milliárd éveket. Ez a Miralga becsapódási struktúra, ami körül elképesztő tudományos vita zajlott: a felfedezők 3,47 milliárd évesre saccolták, míg a szkeptikusok szerint alig 2,77 milliárd éves lehetett. A rejtély végére most a Geology folyóiratban tettek pontot a kutatók, méghozzá kőkemény mikroszkopikus bizonyítékokkal.
A vitát parányi, időtálló ásványkristályok zárták le, amik belső szerkezete tűpontosan rögzítette a becsapódás pillanatát. A gigantikus ütközés által kiváltott extrém hőhatás ugyanis részben újraformálta a kőzetben rejlő, szívós cirkonkristályokat, amik így egy különleges, csontvázszerű alakot öltöttek. A mérést a repedésekben áramló forró folyadékokból kivált apatitkristályok izotóparányai is megerősítették, így végül megszületett a hivatalos ítélet:
a kozmikus karambol pontosan 3,024 milliárd évvel ezelőtt rázta meg a Földet. Ezzel a Miralga végleg letaszította a trónról az eddigi legöregebbnek hitt hazai formációt, a 2,23 milliárd éves Yarrabubba-krátert.
Bár a helyszín ma már csak egy jellegtelen, bokros pusztaság, a mélyben talált, lökéshullámok által formált töréskúpok és kristályok igazi tudományos aranybányát jelentenek. Korábban is találtak már ennél régebbi ütközésekből származó apró kőzetcseppeket Ausztráliában vagy Dél-Afrikában, de azokból sosem derült ki, hová csapódott be az égitest. A Miralga viszont egy ténylegesen elemezhető kráterszerkezetet nyújt a kutatóknak abból a korból, amikor a Föld kérge még sokkal forróbb volt, és csupán kezdetleges mikrobiális élet létezett rajta. Ez a megmaradt struktúra így egyedülálló időgépként mutatja meg, hogyan formálták a világűrből érkező becsapódások a bolygót az élet hajnalán.
(Forrás: Science Alert, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Van egy hatalmas gyémántbánya, ami képes beszippantani a felette elrepülő helikoptereket
Még az űrből is lehet látni a Mirnij gyémántbányát, amely hozzájárult a Szovjetunió újjáépítéséhez.
Sci-fibe illő fordulat: 5300 év után ébredeznek a jégember testéből vett sejtek
Az ikonikus jégember igencsak meglepte a kutatókat.
