Az élő példát a Földtől mintegy 5000 fényévre láthatjuk.
A Földtől mintegy 5000 fényévre a Gemini (Ikrek) csillagkép felé tekintve az Eszkimó-köd formájában láthatjuk, hogy fog kinézni a Napunk környezete nagyjából ötmilliárd év múlva, vagyis akkor, amikor központi csillagunk már haldokolni fog.
Az Eszkimó-köd (más néven NGC 2392) egy planetáris köd, azaz gázból és plazmából álló világító burok, ami bizonyos típusú csillagok körül képződik az életük vége felé ledobott gázfelhőből. William Herschel fedezte fel 1787-ben.
Az Eszkimó-köd földi telepítésű csillagászati távcsövekben szőrmés eszkimócsuklyára emlékeztet (innen is az elnevezés), míg kisebb távcsövekben a Jupiter-, Szaturnusz-, Uránusz-féle óriásbolygókhoz hasonlónak látszik, de – ahogy fentebb is írtuk – semmi köze a bolygókhoz, hiszen csillagokból kilökődött anyagból alakult ki.
A Hubble űrtávcsőn keresztül így néz ki az Eszkimó-köd:
(Forrás: Csillagászat.hu, Wikipédia, fotó: NASA)
Ez is érdekelhet:
Bejelenthetik a földön kívüli élet felfedezését?
Állítólag már idén meg fog történni.
163 ezer fényévre a Földtől van valami, ami olyan, mint egy festmény
Köszi, James Webb űrteleszkóp.
Pazar fényjelenséget lehetett látni 415 kilométeres magasságból
A Nemzetközi Űrállomásról készült a felvétel.
