Az élő példát a Földtől mintegy 5000 fényévre láthatjuk.

A Földtől mintegy 5000 fényévre a Gemini (Ikrek) csillagkép felé tekintve az Eszkimó-köd formájában láthatjuk, hogy fog kinézni a Napunk környezete nagyjából ötmilliárd év múlva, vagyis akkor, amikor központi csillagunk már haldokolni fog.

Az Eszkimó-köd (más néven NGC 2392) egy planetáris köd, azaz gázból és plazmából álló világító burok, ami bizonyos típusú csillagok körül képződik az életük vége felé ledobott gázfelhőből. William Herschel fedezte fel 1787-ben.

Az Eszkimó-köd földi telepítésű csillagászati távcsövekben szőrmés eszkimócsuklyára emlékeztet (innen is az elnevezés), míg kisebb távcsövekben a Jupiter-, Szaturnusz-, Uránusz-féle óriásbolygókhoz hasonlónak látszik, de – ahogy fentebb is írtuk – semmi köze a bolygókhoz, hiszen csillagokból kilökődött anyagból alakult ki.

A Hubble űrtávcsőn keresztül így néz ki az Eszkimó-köd:

Az objektumot a középpontjában lévő csillagból sugárirányban kifelé mozgó anyagból álló gyűrűk övezik, amik mindössze néhány ezer éve váltak le a vörös óriás fázisban lévő csillagról

(Forrás: Csillagászat.hu, Wikipédia, fotó: NASA)

Ez is érdekelhet:

Bejelenthetik a földön kívüli élet felfedezését?

Állítólag már idén meg fog történni.

Pazar fényjelenséget lehetett látni 415 kilométeres magasságból

A Nemzetközi Űrállomásról készült a felvétel.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Tréner? Panzió? Kozmetika? Így lehet a kutyád még boldogabb, miközben a te életed is könnyebbé válhat

Már 317 millió megtekintésnél jár a világ legelső YouTube-videója

További cikkeink a témában
Egy illat azoknak, akik nem ismerik a félelmet – NOVELLISTA Unique Wood
Hirdetés