Az Európéról van szó.
Az európai űrügynökség (ESA) és a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS) vezetésével végzett legújabb mérések alapján egyre több az arra utaló jel, hogy a Jupiter holdja, az Európé a felszíne alatti vizét időnként vízkitörések révén lövelli az űrbe – ilyen jelenséget egyébként már megfigyeltek a Neptunusz Triton nevű és a Plútó Charon nevű holdjánál.
A NASA Galileo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe. A szonda 1995-től kezdve nyolc éven át vizsgálta a Jupiter rendszerét. Ezt követően a kutatók számítógépek segítségével reprodukálták a Galileo részecskedetektorának adatállományát. Ezek szerint szökőkutak tevékenységét figyelhette meg a szonda.
Az űrbe lövellő szökőkutak lehetőséget biztosítanak a jövőbeli Jupiter-missziók számára, hogy közvetlenül megvizsgálhassák a bolygó negyedik legnagyobb holdjának vizét.
Az Európé és az élet lehetősége
A hold belső magja vasból áll, vékony atmoszférája oxigénben gazdag, így inkább hasonlít bolygóra, mint primitív holdra. További különlegessége, hogy föld alatti, folyékony óceánnal rendelkezik, mely egy mintegy 18 kilométer vastag, fagyott vízből álló réteg alatt rejlik.
Az MPS szerint az Európé olyan körülményeket biztosít, melyek az egyszerű élet meglétét segítik elő.
(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)
