Anne L'Huillier Nobel-díjas fizikus részvételével attoszekundumos szimpóziumot tartottak, majd a tavalyi fizikai Nobel-díjasok eredményét megörökítő mérföldkövet avattak pénteken a Szegedi Tudományegyetem Lézerkutató Központjában.
A The Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source (ELI–ALPS) meghívására Szegedre érkezett Anne L'Huillier Nobel-díjas fizikus, a Lundi Egyetem Atomfizika Tanszékének professzora, aki az attoszekundumos szimpózium díszvendégeként tartott előadást.
A francia–svéd professzorasszony Az attoszekundumos impulzusokhoz vezető út című bemutatójában a tudományterület fejlődését, kiemelkedő kutatási eredményeit ismertette.
Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben a Sylos GHHG lézer kialakításában a Lundi Egyetem is részt vett. Anne L'Huillier azt is hangsúlyozta, hogy szakmai életében jelentős szerepet játszik és szívéhez közel áll a szegedi központtal folytatott munka.
A 2023-as fizikai Nobel-díjat Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L'Huillier kapta olyan kísérleti módszerekért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat hoznak létre az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására. Pénteken hármójuk eredményének állítottak emléket a kutatóintézet tudománytörténeti idővonalán.
A 2023. évi fizikai Nobel-díjasok tiszteletére elhelyezett új mérföldkő avatásán Krausz Ferenc és Anne L'Huillier is részt vett, mindketten nagy szerepet játszottak az ELI ALPS létrejöttében.
Az ELI ALPS kutatási profiljában az egyik fókuszterület az attoszekundumos fizika. A tudományterület vezető kutatóinak Nobel-díja azt üzeni, hogy az attoszekundumos tudomány jelentős felfedezésnek minősül az emberiség számára. A különleges alkalomból egyedi ajándékkal, egy-egy Gömböccel köszöntötték a kutatókat Gömböc – a Gömböc az első olyan ismert konvex, homogén tárgy, amelynek csak egy stabil és egy instabil egyensúlyi pontja van. Létezését 1995-ben feltételezték, de a létezése bizonyítása és kísérleti igazolása több mint egy évtizeddel később történt meg, akárcsak az attoszekundumos impulzusok esetében.
Ezek is érdekelhetnek:
Egyedülálló egysejt-analitikai eljárást dolgoztak ki szegedi kutatók
A módszerrel az egyes sejtek szintjén kifejeződő egyedi jellegeket, fenotípusokat elemzik az MI segítségével.
Magyar kutatók ismét igazolták a Kordylewski-porholdak létezését
A porhold hagyományos fényképezéssel csak alig, képalkotó polarimetriával viszont hatékonyan észlelhető az éjszakai, felhőmentes égbolton.
Mindenki körberöhögte a magyar professzort, mígnem mérföldkőhöz ért a vakság kezelésében
A Svájcban élő Roska Botond kutatása emberek szemébe nyomogatott algagénekkel indult.
(Forrás: Szegedi Tudományegyetem)
