Varga József, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársának a vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport olyan fiatal csillagot figyelt meg, mint amilyen a Nap is lehetett a kialakulásakor.
A kutatók a Naprendszer eredetét tanulmányozva, a Földtől 500 fényév távolságban levő HD 144432 jelű fiatal csillagot vizsgálták, amit egy poros korong vesz körül. A fiatal csillag korongját a Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumának VLTI interferométerével térképezte fel a kutatócsoport több magyar kutató közreműködésével. Az új adatok eddig sosem látott részleteket fedtek fel a korong belső régiójáról, megmutatva, hogy a por három gyűrűben koncentrálódik. A kutatók szerint
ez az első alkalom, hogy ennyire összetett gyűrűs szerkezetet észleltek egy csillag körüli korong belső régiójában.
A Naprendszerrel összehasonlítva a HD 144432 legkisebb gyűrűje a Merkúr pályáján belül helyezkedne el, a második gyűrű akkora, mint a Mars pályája, a harmadik gyűrű pedig közel van a Jupiter pályájához.
Azért fontosak ezek a gyűrűk, mert a legtöbb esetben a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) túl kicsik és halványak ahhoz, hogy közvetlenül megfigyeljék azokat. De a kellően nagy tömegű bolygók, ha már létrejöttek egy fiatal csillag körüli korongban, réseket nyitnak a pályájuk mentén.
Ezért a HD 144432 korongjában a gyűrűk között akár Jupiter-tömegű bolygók is rejtőzhetnek.
A kutatók a korongban lévő por anyagösszetételét is megvizsgálták. Ebben olyan kémiai elemeket találtak, amelyek a Föld leggyakoribb építőelemei közé tartoznak: magnéziumot, szilíciumot, oxigént. Ezek mellett vas jelenlétére utaló jeleket is találtak.
A vas jelenlétét a fiatal csillagok körüli korongok porában eddig csak gyanították, de az új tanulmány elsőként szolgáltat rá kézzelfogható bizonyítékot.
„Az is figyelemre méltó, hogy a por vasban gazdagnak, viszont szénben szegénynek tűnik, ami hasonló ahhoz, amit a Föld kialakulásakor is feltételezünk. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a Föld és a Naprendszer többi kőzetbolygójának kémiai összetétele nem kivételes, hanem meglehetősen gyakori lehet galaxisunkban” – mutattak rá a csillagászok.
A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet egyik nagyon sikeres, nemzetközileg is elismert kutatási témája a csillagok és bolygók keletkezése. A HD 144432-vel kapcsolatos tanulmányt is jegyző kutatócsoport több éve alkalmazza az interferometriai technikát a nagyon kis látszó méretű csillag körüli korongok megfigyelésére.
Ezek is érdekelhetnek:
Egy hónap múlva az Aranycsapat és Weöres Sándor híre is eljuthat a Holdra
A 200x200 milliméteres, 160 grammos plakettre több ezer karakternyi szöveget gravíroztak.
Kompakt extragalaktikus rádióforrások után kutatunk a Jupiter körül
Magyar kutatók is részt vesznek a JUICE űrszonda ultraprecíz helyzetméréseinek előkészítésében.
Minden eddiginél közelibb fotó érkezett a Naprendszer legpokolibb égitestjéről
A Jupiter holdja maga a pokol.
(Forrás: MTI)
