A Titán nagyon különleges világ, több szempontból hasonlít a Földre. Valójában ez a Naprendszer egyetlen, jelentős légkörrel rendelkező holdja, és a Földön kívül az egyetlen égitest, amelyről tudott, hogy felszínén stabil folyadéktestek léteznek. Most pedig kiderült, hogy porviharok is dúlnak a Szaturnusz legnagyobb holdján.
„A Titán egy nagyon aktív hold. Ezt már tudjuk geológiájáról és egzotikus szénhidrogén-ciklusáról. Most egy újabb Föld- és Mars-analógiával bővülnek az ismeretek: az aktív porciklussal, amelynek szerves pora a Titán egyenlítőjének hatalmas dűnéiből származhat”
– mondta Sebastien Rodriguez, az Université Paris Diderot csillagásza, a tanulmány főszerzője. A két égitest közötti óriási különbség azonban az, hogy míg a Földön ezeket a folyókat, tavakat és tengereket víz tölti ki, addig a Naprendszer második legnagyobb holdján főként metán és etán áramlik ezeken a folyadékforrásokon. Ebben a különleges ciklusban a szénhidrogén-molekulák elpárolognak, felhőkké sűrűsödnek, majd visszahullnak a talajra.
Az időjárás a Földhöz hasonlóan a Titánon is évszakról évszakra változik, a napéjegyenlőség idején pedig masszív felhők képződnek a trópusi régiókban, amelyek erőteljes metánviharokat okoznak. A Cassini számos alkalommal figyelt meg ilyen viharokat, amikor elrepült a Titán felett. Amikor Rodriguez és kutatótársai először észleltek három szokatlan kifényesedést azokon az infravörös felvételeken, amelyeket a Cassini 2009-ben készített a Titánról, azt gondolták, a metánfelhőkhöz hasonlatos jelenséget észleltek. Azonban később rájöttek, hogy itt másról lehet szó.
„Az alapján, amit tudunk a Titán felhőképződéséről, elmondhatjuk, hogy metánfelhők kialakulása ezen a területen az évnek ebben az időszakában fizikailag lehetetlen” – mondta Rodriguez.
Ráadásul a modellelemzések alapján kiderült, hogy a jelenség légköri, de nagyon közel van a felszínhez. Mivel éppen a Titán egyenlítője körüli dűnemezők felett lokalizálták a porvihart, az egyetlen magyarázat a jelenségre az, hogy a dűnékről felemelkedő porfelhőről van szó.
A szerves por pedig akkor jön létre, ha a metán és a napfény kölcsönhatása során kialakult szerves molekulák elég nagyra nőnek ahhoz, hogy a felszínre hulljanak
– a holdon tapasztalható szelek pedig hatalmas távolságokra képesek elszállítani a port, ezzel hozzájárulva a Titán szerves porának globális körforgásához.
Légy résen, mert épp valami fontos történik!
Elindult a Raketa.hu, a Player-csoport jövőmagazinja, melyben veletek együtt keressük a válaszokat az előttünk álló évek nagy kérdéseire!
Kiemelten foglalkozunk az autózás/közlekedés forradalmával, az okosotthonokkal, a klímakérdéssel, megújuló energiával, a legizgalmasabb, éppen zajló társadalmi változásokkal és rengeteg termékkel és szolgáltatással, ami pillanatokon belül ránk töri az ajtót!
Ha szeretsz jó időben jó helyen lenni, kövesd be a Rakéta Facebook-oldalát, hogy azonnal tudd, ha kilőttük a magazint!
