A végítélet képzeletbeli órája egyre hangosabban ketyeg.
Immáron második éve 90 másodperccel éjfél előtti állapotot mutat a végítélet képzeletbeli órája (Végítélet órája, Doomsday Clock)*, ami azt hivatott szimbolizálni, hogy mekkora az emberiség összeomlásának, megsemmisülésének a kockázata – vagyis az emberiség nem került közelebb a kipusztuláshoz, de még mindig a legközelebb van a „végítélethez”, mint valaha.
*A Végítélet óráját (Doomsday Clock) az Atomtudósok Bulletinje (Bulletin of the Atomic Scientists, BAS) hozta létre még a hidegháború idején, hogy az emberiség túlélését fenyegető legnagyobb veszélyekre hívja fel a figyelmet. Első évében (1947) az óra mutatója hét percre állt az éjféltől, legtávolabb (17 percre) pedig 1991-ben, a hidegháború végén volt az éjféltől. 2018-ban és 2019-ben még két perccel éjfél előtt állt az óramutató, 2020-ban 100 másodpercre tekerték előre, ami egészen tavalyig nem is változott.
A szakemberek szerint a következők az emberiséget fenyegető legfőbb veszélyek:
- Az orosz-ukrán háború,
- a Hamász október 7-i támadása,
- a dezinformációk terjedése az interneten,
- kibertechnológiák szabályozatlan fejlődése (pl. a mesterséges intelligencia esetében), és
- a kibontakozó éghajlati válság kezelése iránti elkötelezettség hiánya (aminek következtében 2023 volt az eddigi legmelegebb év a Földön).
„Sürgősen cselekedniük kell a kormányoknak és a közösségeknek világszerte”
– mondta Rachel Bronson az Atomtudósok Bulletinjének elnök-vezérigazgatója.
(Forrás: IFL Science, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Ezt látták az utasok a fedélzetről, amikor az utasszállító elrepült a Mount Everest mellett
Ebben a pazar látványban még a Mount Everest hegymászói sem részesülnek.
Ezekből tudhatod, hogy kémprogram van a telefonodon
Még csak hírességnek sem kell lenni ahhoz, hogy célponttá válj.
Azt tudod, miért látjuk néha nappal is a Holdat?
Furcsának tűnhet, hogy a nappali égbolton is láthatjuk a Holdat, de valójában ez teljesen normális.
