Teljesen átírhatja a világegyetem keletkezésének történetét.
Átírhatják a világegyetem keletkezésének történetét, a Kansas Állami Egyetem kutatója, Lior Shamir egy tanulmányban ugyanis alátámasztotta az úgynevezett fáradt fény-teóriát, amely ellentmond az ősrobbanás elméletének.
Míg az ősrobbanás-elmélet szerint a galaxisok a távolsággal egyre gyorsabban mozognak, a fáradt fény-teória szerint nem a mozgás okozza a vöröseltolódást, hanem az, hogy a fény veszít energiájából az űrben való haladása során, vagyis míg a kiindulópontból eljut a megfigyelőig – a vöröseltolódás a fény hullámhosszának változása, ami a galaxisok távolodását jelzi a Földtől.
Fritz Zwicky svájci csillagász már az 1920-as években felvetette ezt az elképzelést, de a tudományos közösség nagyrészt elutasította, mivel az ősrobbanás lett az uralkodó elmélet. Azonban az utóbbi években, különösen a James Webb űrteleszkóp megfigyelései nyomán, egyre több kérdés merül fel az ősrobbanás érvényességével kapcsolatban.
Shamir tanulmányában arra összpontosított, hogy a Föld galaxisbeli mozgása hogyan befolyásolja a galaxisok vöröseltolódását, ehhez több mint 30 ezer galaxis vöröseltolódását vizsgálta meg.
„A James Webb űrteleszkóp mély felvételeket készített a korai univerzumról, de a csillagászok elvárásaival ellentétben nem egy fiatal univerzumot mutatott, hanem nagy és érett galaxisokat. Ha az ősrobbanás úgy történt, ahogy a szakértők eredetileg hitték, akkor ezek a galaxisok idősebbek, mint maga az univerzum.”
Miközben az új felvételek kétségbe vonják az ősrobbanást, Shamir tanulmányában a Föld állandó forgási sebességét használta fel a Tejútrendszer középpontja körül, hogy megvizsgálja a Tejútrendszer galaktikus pólusainál elhelyezkedő galaxisok vöröseltolódását, amelyek eltérő sebességgel mozognak a Földhöz képest, és hogy tesztelje, hogyan reagál a vöröseltolódás változása a sebességváltozásra. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy
„azok a galaxisok, amelyek a Tejútrendszerhez képest ellentétes irányban forognak, alacsonyabb vöröseltolódással rendelkeznek, mint azok a galaxisok, amelyek a Tejútrendszerrel megegyező irányban forognak. Ez a különbség tükrözi a Föld mozgását, ahogy az együtt forog a Tejútrendszerrel. Az eredmények azonban azt is kimutatták, hogy a vöröseltolódás különbsége nőtt, amikor a galaxisok távolabb helyezkedtek el a Földtől. Mivel a Föld forgási sebessége a galaxisokhoz képest állandó, a különbség oka a galaxisok Földtől való távolságában keresendő. Ez azt mutatja, hogy a galaxisok vöröseltolódása változik a távolsággal, amit Zwicky a fáradt fény-elméletében jósolt meg”.
(Forrás: Phys.org, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Olyan bolygókat fedeztek fel, amelyek nem keringenek egy csillag körül sem, hanem szabadon haladnak a csillagközi térben
Kóborló bolygókra bukkantak a kutatók.
A Földtől 326 millió fényévre egy kozmikus karambol különös formát öltött
A James Webb űrteleszkóp pazar felvételt örökített meg két egymásba olvadó galaxisról.
Így néz ki az ISS-ről, amikor olyan erővel robban szét egy meteor a Föld légkörben, hogy hangrobbanást is okoz
A meteorrobbanás rendkívül fényes volt.
