A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálták meg, közben pedig statisztikai adatokat gyűjtöttek a koronaanyag-kidobódásokról. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.
A Nap esetében a koronakidobódások szinte minden esetben flerekhez kötődnek – ilyenkor a naplégkör egy korlátozott része hirtelen és nagyon erőteljesen kifényesedésedik, amit lassú elhalványulás követ. Ezek az események a földi életre is közvetlen hatással lehetnek, hiszen
a kidobódott plazmafelhő és a Föld mágneses terének kölcsönhatása a sarki fények mellett mágneses viharokat is okozhat, megzavarva a navigációs rendszereket vagy az áramszolgáltatást, illetve ezek károsíthatják a műholdakat is.
A közlemény szerint más, aktívabb csillagok esetében a kitörésekkel járó nagyenergiás sugárzás és részecskeáram megváltoztathatja a bolygók légkörének összetételét, de hosszú távon ezek akár a csillag körül keringő exobolygók légkörének erodálásához vagy teljes elvesztéséhez is vezethetnek.
A beszámoló szerint csaknem 400 hideg, közeli csillagról vizsgáltak meg mintegy 5500 spektrumot –- ez 1200 órányi, vagyis 50 napnyi mérést jelent. A kutatók 25 csillagon 478 mérésen találtak aszimmetriákat a Balmer-vonalakon (köztük kilenc jelentősebb eseménnyel), amelyek koronakidobódásokra utalhatnak. Ezek alapján megbecsülték a kidobódott anyag sebességét és tömegét is. A statisztikai elemzés arra utal, hogy ezek az események gyakoribbak azokon a hidegebb csillagokon, amelyek erősebb aktivitást mutatnak.
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy még az igen aktív csillagok esetében is viszonylag ritkák a sikeres koronakidobódások, amelyek a bolygóközi térbe juthatnak.
Ez utalhat arra, hogy a csillag erős mágneses tere segíthet megvédeni a körülötte keringő exobolygókat azáltal, hogy nem engedi szabadjára a kidobódásokat. Így a fiatalabb, aktívabb csillagok a korábban feltételezettnél stabilabb, biztonságosabb környezetet kínálhatnak, és az ilyen csillagok körül keringő bolygók légköre is nagyobb eséllyel élheti túl a csillag fiatalkori aktív életszakaszát, lehetőséget nyújtva így az élet kialakulására. Az eredményeket ismertető szakcikk az Astronomy & Astrophysics folyóiratban fog megjelenni, preprint változata az MTA honlapjáról is elérhető.
Ez is érdekelhet: