Kevés olyan találmány van, amely annyira meghatározta a 20. század mindennapjait, mint a golyóstoll. És még ma sem mindenki tudja, hogy ez a praktikus eszköz egy magyar újságíró és feltaláló, Bíró László József nevéhez fűződik, aki 1936-ban jegyeztette be a szabadalmát. A találékonyságának köszönhetjük, hogy ma már mindenki életének a része a golyóstoll.
Bíró László József 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Eredetileg orvosnak tanult, de érdeklődése hamar a műszaki területek felé fordult. Élete során sokféle munkát végzett: volt festőművész, hipnoterapeuta és reklámszakember is, ám a legnagyobb hatást mégis a találmányai révén érte el. Több mint harminc szabadalmat jegyeztetett be, közte az automata sebességváltót is, és bár ezek nagy része nem vált valóra, az egyik mégis megváltoztatta a világot.
Újságíróként is dolgozott, ahol nap mint nap találkozott a hagyományos töltőtollak bosszantó problémáival: a lassú száradás, a gyakori elkenődés és a rendszeres tintaelfolyás megnehezítette az írást.
A probléma és az ötlet
Bíró észrevette, hogy az újságok nyomtatásához használt nyomdafesték gyorsan szárad, és nem maszatolódik. Ez adta az ötletet: miért ne lehetne egy olyan tollat készíteni, amely hasonló festékkel működik, de nem folyik ki belőle írás közben? Az áttörést egy különleges mechanizmus jelentette: egy apró, forgó golyó a toll hegyében, amely írás közben a tintát egyenletesen viszi fel a papírra, így gyorsan száradó vonalat lehetett húzni, szivárgás és maszatolás nélkül.
Így született meg az első golyóstoll, amelynek szabadalmát 1938-ban nyújtotta be, majd a golyóstollat 1943. június 10-én jegyeztették be a testvérével. Bíró György vegyészként dolgozott, és segített kikísérletezni a megfelelő viszkozitású tintát, amely elég sűrű ahhoz, hogy ne folyjon ki, de elég híg is, hogy könnyen gördüljön a golyón keresztül.
Argentínába emigrált
Az első golyóstollakat még Budapesten gyártották le, és hamarosan érdeklődés is mutatkozott iránta – ám a politikai helyzet, valamint a zsidóüldözések miatt Bíró kénytelen volt elhagyni az országot.
Párizsba, majd 1939-ben Argentínába emigrált, ahol új otthonra lelt. Itt ismerkedett meg Juan Jorge Meyne-nel és Agustín Pedro Justóval, akik segítettek neki beindítani a gyártást. Az első nagy megrendelés az argentin légierőtől érkezett: a pilóták nehezen tudtak írni a repülés közben, mivel a töltőtollak a légnyomásváltozás miatt kifolytak, a golyóstoll azonban tökéletesen működött. Így született meg a „birome” nevű eszköz, amely a Bíró–Meyne nevek összevonásából ered, és Argentínában máig ezen a néven ismerik a golyóstollat.
A golyóstoll hamarosan világsiker lett, a második világháborúban Winston Churchill és a brit királyi légierő is használta, majd az amerikai Parker és a francia BIC megvásárolták a jogokat, tökéletesítették és tömegtermelésbe adták a terméket. Bíró nem részesült érdemben a hatalmas bevételekből – az amerikai piacon nem tudta megvédeni szabadalmát –, de találmánya bekerült a történelemkönyvekbe.
Nevét köznévként is használják, angol, francia, olasz nyelven is „biro” néven utalva a golyóstollra.
Bíró László 1985. november 24-én hunyt el Buenos Airesben, a találmánya pedig máig jelentős, a világon naponta több millió golyóstollat adnak el. Argentínában a mai napig megemlékeznek a születésnapjáról, és Magyarországon is több iskola, emléktábla és kiállítás őrzi emlékét.
Te mikor írtál golyóstollal legutóbb?
Ez is érdekelhet:
Feltalálod magad a híres találmányokról szóló kvízben?
Vannak könnyű kvízek. Na, ez nem az!
Ismered és használod is ezeket a találmányokat, de tudod is, mióta léteznek? Próbáld ki a kvízben!
Gyufa, mosogatógép, blokkolásgátló, és néhány régebbi vagy az életedre közvetetten ható találmányok születési idejére vagyunk kíváncsiak.
Kitalálod a magyar találmányok feltalálóját?
És te hányat találtál el?
