Más szakértők szerint egyáltalán nem meggyőzőek a bizonyítékok.
Van egy geológiai képződmény Törökországban, ami a szakértők szerint az a hely lehet, ahol Noé bárkája megfeneklett a bibliai özönvíz* után. Egy, a területet feltáró török archeológusokból álló csoport legalábbis azt állítja, hogy bizonyítékokat találtak arra, hogy az ősi hajó ott érhetett szárazföldet.
*A Biblia leírása szerint Isten – látva a képmásai, azaz az emberek romlottságát – úgy döntött, hogy özönvízzel tisztítja meg a Földet a gonoszságtól. Noét azonba becsületes embernek tartotta, ezért őt és feleségét, fiaikat, valamint azok feleségeit meg akarta menekíteni a pusztítástól, ezért megparancsolta Noénak, hogy építsen egy bárkát magunknak, de egy akkorát, amibe a Föld összes állatából egy-egy párt (egy hímet és egy nőstényt) elfér, hogy majd a vízözön elmúltával újra legyenek majd állatok a bolygón. Noé pedig így is tett, a történet szerint pedig az önzönvíz mindent és mindekit elpusztított, ami és aki nem volt a fából készült hajóban – mindez a Bibliában, Mózes első könyvének (Genezis) 6–9. részeiben olvasható.
A Biblia szerint a bárka egésze pontosan a mai Törökország területén található Ararát-hegy csúcsán feneklett meg, a geológiai képződmények vizsgálata során pedig az archeológusok olyan (agyagos és tengeri üledéket tartalmazó) kőzet- és talajmintákat tártak fel, amik időben és helyileg is megegyeznek Noé történetének leírásával. Az egyik szakértő, az Ağrı İbrahim Çeçen Egyetem (AİÇÜ) rektorhelyettese, Faruk Kaya professzor szerint pedig
a vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a területen emberek éltek Kr. e. 5500 és 3000 között, vagyis a bibliai áradás feltételezett idején, ami 5000 évvel ezelőtt történhetett,
ugyanakkor hozzátette, hogy még sok munka vár rájuk, hogy megerősítsék ezeket.
A kritikusok szerint azonban az eredmények egyáltalán nem meggyőzőek, mondván: az emberi jelenlét még nem jelenti azt, hogy létezett a bárka vagy a hatalmas áradás. Mások szerint pedig Noé termetes hajója** túl sem élhette a vízözönt.
**A bibliai leírás szerint a bárka gófer fából épült és szurokkal volt vízállóvá téve, a hossza háromszáz sing, szélessége ötven sing, magassága harminc sing volt (az ókori „sing” mértékegység, ami a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfej középső ujjáig mért körülbelül 51,816 cm-es távolság), a belseje pedig három szintre oszlott és térfogata meghaladta a 40 ezer m³-t.
(Forrás: IFL Science, Wikipédia, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: