Az EOS R ökoszisztéma evolúciója teljessé vált, a Canon világra hozta a csúcsragadozót. Itt az EOS R1, és jobb, mint hittük.
1987-ben, a kölni Photokinán indult el a Canon fényképezőgépek EOS sorozatának páratlan és diadalittas menetelése. A fotósok számára akkoriban zsebbe nyúlós változtatás visszatekintve mégis csak kifizetődő lett. Az EOS rendszer később digitális formában is egyaránt meghódította az amatőrök, hobbifotósok és a profi riportfotósok népes családját. A digitalizáció kezdeti fázisában a profik szkepticizmusa megdönthetetlennek tűnt, de a minőség fejlődése és a digitális kor eljövetele ellen nem sokáig volt értelme küzdeni. Az amatőr fotósok persze a rohamtempóban növekvő vásárlásaikkal eltartották a digitális fényképezés kezdeti piacát, de a Canon hűséges maradt a profik táborához is. Más cégekkel ellentétben nemcsak új objektíveket tervezett és gyártott le, hanem a korábbi, EF jelzésű kiegészítőihez is átjárást engedett, amit a jelen pillanatig is fenntart.
A digitális fotózás újabb szintjét, a pár éve felbukkant tükör nélküli (MILC) gépeket az amatőr és hobbifotósok is állótapssal fogadták, a hivatásos felhasználók viszont mélabús gyanakvással figyelték, ahogy az általuk oly nagyra becsült tükör a piac legújabb szegmensében nem csapódik fel többé.
Egészen eddig a pillanatig úgy tűnt, a pentaprizma örök marad a canonos profik számára, most azonban itt a Canon EOS R1, és helyet követel magának.
Nem szerényen, alkut kínálva teszi, hanem belép a riportergépek kocsmájába, leállítja a wurlitzert és a pultra csap. Az eddigi pixelháború és a másodpercenkénti expozíciók néhány százalékos emelkedése helyett olyan képességeket mutat be, mintha Bruce Lee demózna egy vidéki harcművész bemutatón, ahol éppen Mucsi és Scherer mutat be cserépléctörést.
Kezünkben a nagyvad
Az idén harmincéves Canon Hungaria meghívott minket Münchenbe, hogy kezünkbe vehessük a nagyvadat, és bepillantást nyerhessünk a képességei széles tárházába. A sport- és riportfotósok eddig is kihasználhatták az EOS 1 széria képességeit, de most, hogy az EOS R1-ben két processzor is helyet kapott, az AI előszobájának tartott machine learning segítségével, az eredmény bámulatos lett. Azt is mondhatnánk, hogy egy gyerek is végigfotózna vele egy focimeccset, de ehhez el kellene bírnia a magnézium gépvázat, és ismernie kellene jó néhány fontos beállítást, hiszen ez a gép sem magától dolgozik. Az egészen biztos, hogy a fotósoknak mostantól több idejük lesz a kompozícióra és a magára a történésre összpontosítani, nem az élesség beállítását kell majd változtatniuk, percenként tucatnyi alkalommal. Az elkészült képek továbbítása sem volt még soha ilyen gyors a cég történetében, a megrendelő számára szinte azonnal, szupergyors Wi-Fi 6E, vagy Ethernet kapcsolatokon is azonnal az ügyfélhez juttathatók a felvételek.
A tekintetvezérlés, vagyis az élesség állítása egyszerűen azzal, hogy a keresőben oda pillantunk, ahol a témát találjuk, már az EOS R3-ban is bemutatkozott, most azonban egy még pontosabb, további szenzorokkal, több irányból kalibrálható rendszerré állt össze. Ez önmagában kevés lenne talán, hogy felforgassa a profi piacot, a hivatásosok kevésbé szeretnek gépet váltani, mint a hobbifotósok. Éppen ezért nyújt az R1 sokkal többet ennél. A sport- és eseményfotózás talán az egyik legnehezebb műfaj, előre nem látható akciók, cselekmények zajlanak le időnként a másodperc törtrésze alatt. A jól elkapott pillanatokra vadászni rendkívül kimerítő és nehéz feladat, aki nem hiszi, próbálja ki. Az R1 a Preshoot funkcióval felvértezve lehetővé teszi, hogy az exponálógomb lenyomása előtti pillanatok is rögzítésre kerüljenek, hiszen az érzékelő folyton készenlétben van egy tükör nélküli gépvázban. Ez azt jelenti, hogy némi gyakorlás után
többé nem lehet lemaradni a legfontosabb pillanatokról csak azért, mert a fotós pár tizedmásodperccel később exponál.
A labdajátékokra összpontosított Kiemelt akció módban a fókuszrendszer figyeli a labda mozgását és az akció szereplőit egyaránt, mindig ott éles, ahol a nagy dolgok történnek. Tényleg villámgyorsan, azonban egyelőre három sportágban képes erre, a foci, a kosárlabda és a röplabda került az első generációs R1 fókuszába.
Mindezt úgy teszi, hogy nem hagyja figyelmen kívül a hivatásos fotósok rákfenéjét, a vázcserével járó küzdelmeket. A gombkiosztás a gépvázon a tükörreflexes elődre (az EOS-1D X Mark III-ra) hasonlít, ami rendkívül fontos, hiszen ha valaki készségszinten, akció közben használ egy gépvázat, vakon is tudja, hová kell nyúlnia, hogy a kívánt változtatást előidézze. Riportfotósoknak egy új gombkiosztás egyet jelent azzal, mint amikor a telefonos banki applikációkban az átrendezett numerikus billentyűzeten kell a pinkódot beírnunk, mind ismerjük az érzést. Munka közben ez jelentősen mérsékli a hatékonyságot, de szerencsére nem az R1 esetében.
A EOS R1 képes tíz különböző, előre meghatározott arcot felismerni, és ezeket (persze nem egyszerre) egy zsúfolt esemény során is fókuszban tartani. Akkor is, ha a kiválasztott személy elé belép, benyúl, vagy beszalad valaki, akkor is, ha egy mikrofonállvány eltakarja pár pillanatra. Ez a korábbiakban elképzelhetetlen volt, hiszen a fókusz meghatározása mindig is kontrasztalapú volt, ahol nagyobb volt az eltérés, egyszerűen oda került a fókusz.
A Canon most megmutatja, hogy a jelen kor fejlett technológiájával és felhasználóbarát innovációval szinte semmi sem lehetetlen.
A videósok új kedvence
Ha mindez nem lenne elég, az EOS R1-gyel együtt a Canon bemutatta az esküvői fotósok és a videósok nagy kedvencének, az R5-nek továbbfejlesztett változatát, az EOS R5 Mark II-t is.
Az aktív belső hűtéssel is rendelkező gépvázhoz csatlakoztatható, plusz ventilátorral ellátott portrémarkolat az energiaellátáson túl a géppel egy komplex hűtőegységgé áll össze, megelőzve, hogy egyre forrósódó gépet kelljen szorongatni. Szükség is van a hűtésre, hiszen 8K-ban is képes 60 fps sebességen dolgozni, 4K-ban pedig akár a dupláját, 120 fps-t is lerögzít.
A megnövelt kompatibilitásnak örülni fognak, akik komolyan használják videózásra a Canon vázakat, Ninja V+ is csatlakoztatható hozzá, és HDMI RAW output is helyet kapott rajta. CF Express és SD kártyafoglalat is van a vázban, a tárolókapacitással sem nagyon lesz gondja, aki az R5 Mark II-t választja munkatársának.
30 fps videórögzítés közben akadálytalanul készíthetők fényképek is, anélkül, hogy a videofolyam mentése megdöccenne, itt az online híradósok igényeihez igazították a gép képességeit. Az pedig csak hab a tortán, hogy a rolling shutter probléma megoldása mostantól nemcsak a képmező közepére összpontosul, hanem egészen a képszélekig szép, rángásmentes felvételeket kapunk.
A Canon nagyágyúira érdemes volt várni, aki csak kézbe veheti őket, garantáltan nem fog csalódni. Az egészen biztos, hogy a korábbiaknál is látványosabb sportfotókkal és szebbnél szebb videofelvételekkel fognak meglepni minket, ha szakavatott kezekbe kerülnek.
Ez is érdekelhet: