Megkérdeztünk egy kardiológust, hogy mennyire könnyíti meg a munkáját, ha az okosóránkkal gyűjtött adatokat átadjuk neki.
Az okosórák megjelenésekor nagy kérdés volt, hogy a viselhető technológiai újítás végül hogyan fogja az emberek érdekeit szolgálni. A legtöbben azzal szokták kritizálni az okosórákat, hogy azok csak újabb eszközök, amelyeken értesítéseket kaphatunk, de ennél a mai legjobb okosórák már jóval többet tudnak, konkrétan megmenthetik az életünket.
A nálam három hetet töltő Huawei Watch GT 3 multimédiás funkcióit sokszor használtam, zenét hallgattam, telefonhívásokat bonyolítottam, de összességében elmondható, hogy az életfolyamatokat monitorozó funkciókat figyeltem a legtöbbet.
Ahogy azt egy előző cikkben említettem, az elmúlt években a családomban több súlyos betegség is felütötte a fejét. Édesapám tüdőembóliája után hirtelen fontossá váltak az olyan fogalmak, mint a véroxigénszint, a pulzusszám vagy stressz-szint. Tüdőembólia, vagy más néven pulmonális embólia a tüdő fő és mellék artériáinak elzáródása nyomán jön létre. A tünetek változó módon jelentkezhetnek, olykor nagyobb rohamokban, de van, hogy lassan, kvázi észrevétlenül. Erős mellkasi fájdalom, köhögés, szapora légzés, magas pulzus, légszomj és zihálás. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, akkor azonnal forduljunk orvoshoz vagy rögtön hívjunk mentőt.
A tüdőembólia legjellemzőbb klinikai tünetei az alacsony véroxigénszint, a heves szívverés és a szélsőségesen alacsony vérnyomás.
Amikor a Watch GT 3 funkcióit néztem rögtön szöget ütött a fejemben a gondolat, hogy a fent említett tünetek közül az óra többet is jelezni tudott volna.
A Huawei legújabb okosórája ugyanis képes egésznapos pulzus -és véroxigénszint-mérésre. Hogy megtudjam, az óra által rögzített adathalmaz megmentheti-e egy ember életét, felkerestem egy kardiológust, hogy mondja el a szakvéleményét.
Akár életet is menthet
Mindenekelőtt érdemes megjegyezni, hogy az okosórák nem orvosi eszközök, viszont több egészségügyi szakember szerint is rengeteget segíthetnek az egészségmegőrzésben. Ezen a véleményen van dr. Sipka Sándor kardiológus is, aki szerint az órának két olyan funkciója is van, ami megkönnyítheti egy esetleges diagnózis felállítását.
Ha egy ritmuszavart, vagyis pitvarfibrillációt akarunk elkapni, akkor a folyamatos pulzusmérés és az így elénk kerülő adathalmaz a diagnózis felállításában nagy segítséget tud nyújtani. A pitvarfibrillációt sokszor csendes gyilkosnak is hívják, mivel az észrevétlenül fennálló ritmuszavar után a betegek gyakran már csak a stroke tüneteivel kerülnek kórházba, épp ezért minden olyan információ hatalmas segítség, ami megkönnyíti az említett rendellenességek felderítését.
A kardiológus szerint a véroxigént mérő funkció is tud fontos információkkal szolgálni, de egészen máshogy, mint a pulzus esetében. Dr. Sipka Sándor szerint a szaturáció, azaz a véroxigéntartalommal kapcsolatos mérések akkor tudnak igazán a szakemberek segítségére lenni, ha valami tényleg súlyos rendellenességről van szó.
Ha a szaturáció leesik 100 százalékról 98 százalékra és ez naponta többször előfordul, attól még nem kell megijedni, ha viszont nyugalmi állapotban rendszeresen vagy akár tartósan alacsonyan marad a véroxigénszintünk, akkor érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni, hogy megkezdődhessen a pontosabb diagnosztikai eszközökkel való vizsgálat. Ilyen esetben egy légzésfunkciós vizsgálatot mindenképp érdemes elvégezni.
– mondja dr. Sipka Sándor.
Rekreáció, életmód, egészség
A fenti funkciók által kinyert adatokat természetesen nemcsak szakemberek tudják értelmezni, mi magunk is képesek vagyunk követni ezeket az értékeket és mi magunk is levonhatjuk a következtetéseinket. A pulzusmérés által például remekül lehet kontrollálni az edzésünk intenzitását. A hivatalosan elfogadott álláspont szerint az ember maximális, még nem egészségtelenül magas pluzusa 220 mínusz az életkorunk. Ezt az értéket belőve úgy alakíthatjuk az edzésünket, hogy az úgy égjen a maximális hőfokon, hogy közben nem károsítja az egészségünket.
A szakemberek szerint a pulzusszámunkhoz igazítani az edzésünket mindenképp ajánlatos, ugyanis a fent említett mérőszám egyénenként változhat.
A Huawei Watch GT 3 rendelkezik még alvásfigyelő és stressz-szint mérő funkcióval is. Amikor az alvásfigyelő be van kapcsolva, akkor az óránk fel fogja ismerni, hogy mikor alszunk el és azt is, hogy mikor ébredünk fel. Alvás közben a készülék érzékeli a REM-alvás állapotát, ez az alvás legpihentetőbb része. Az így kapott adatok alapján az óránk javaslatokat fog tenni, hogy hogyan tudnánk javítani alvási gyakorlatunkon.
A készülék egyébként akkor is monitorozza az életfunkcióinkat, amikor nincs bekapcsolva az alvásfigyelő funkció és szinkronizálja az adatokat az Egészség alkalmazással.
Az óránk képes a stressz-szintünket is mérni, a fent sorolt funkciók adatait elemezve kapunk egy mérőszámot. A vizsgálat egy percig tart és el lehet végezni egyszer vagy akár rendszeresen is. A legérdekesebb része, hogy ha a vizsgálatot a telefonunkról indítjuk el, akkor viszonylag stresszes önismereti kérdéseket kapunk az alkalmazástól, amire válaszolhatunk, amíg várjuk az eredményt. Az óra emellett folyamatosan figyeli, hogy fekszünk vagy ülünk-e és ha túl sokat vagyunk egy helyben, akkor megkér minket, hogy álljunk fel és mozogjunk kicsit.
A fent említett funkciókat kombinálva sokkal közelebb juthatunk ahhoz az optimális állapothoz, amit egészségnek nevezünk, a kérdés már csak az, hogy betartjuk-e az óránk ajánlásait. Ez utóbbi már csak rajtunk múlik
A cikk a Huawei Magyarország támogatásával készült.
