A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.

Grönland északi része ma a hó és a fagy birodalma, ám nem volt ez mindig így. A Koppenhágai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói a talajból kivont genetikai minták alapján megállapították, hogy a területet korábban gazdag állat- és növényvilág uralta.

Nature-ben megjelent publikáció szerint a tudósok elefántszerű masztodonok, rénszarvasok és libák genetikai nyomait találták meg, amelyek nyír- és nyárfák között éltek. Emellett tengeri élőlényeket, köztük patkórákokat és algákat találtak ott.

BBC beszámolója szerint mostanáig nehéz volt megnézni, hogy milyen volt ez a régió kétmillió évvel ezelőtt, az ebből az időszakból származó állati kövületek ugyanis rendkívül ritkák. A Kap København nevű területről – ahonnan a mostani mintákat is vették – mindezidáig egy nyúlfogat és egy ganéjtúró bogár kövületét sikerült csak felfedezni.

A DNS kinyerése és szekvenálása nem volt egyszerű feladat, a csapatnak évekbe telt, mire kidolgozták ezt a technológiát. Korábban úgy gondolták, hogy a genetikai anyag nem is képes ilyen hosszú időn át túlélni. A kutatók úgy vélik, hogy a DNS és a talaj közötti kémiai reakció lelassította a DNS lebomlását.

Ezek is érdekelhetnek:

Felejtsd el a repülő üzemmódot, repülés közben is lehet netezni már a nyártól

Véget ért egy korszak, vége a repülő üzemmódnak, legalábbis az Európai Unióban.

Korrajzot ad Magyarország 2022-es évéről a Google leggyakoribb kereséseinek listája

Mutatjuk, mire kerestünk rá a legtöbbet idén a Google-ben.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

További cikkeink a témában
Magyar lakásba magyar bútort – és ne is akármilyet, minőségit!
Hirdetés