A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.
Grönland északi része ma a hó és a fagy birodalma, ám nem volt ez mindig így. A Koppenhágai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói a talajból kivont genetikai minták alapján megállapították, hogy a területet korábban gazdag állat- és növényvilág uralta.
A Nature-ben megjelent publikáció szerint a tudósok elefántszerű masztodonok, rénszarvasok és libák genetikai nyomait találták meg, amelyek nyír- és nyárfák között éltek. Emellett tengeri élőlényeket, köztük patkórákokat és algákat találtak ott.
A BBC beszámolója szerint mostanáig nehéz volt megnézni, hogy milyen volt ez a régió kétmillió évvel ezelőtt, az ebből az időszakból származó állati kövületek ugyanis rendkívül ritkák. A Kap København nevű területről – ahonnan a mostani mintákat is vették – mindezidáig egy nyúlfogat és egy ganéjtúró bogár kövületét sikerült csak felfedezni.
A DNS kinyerése és szekvenálása nem volt egyszerű feladat, a csapatnak évekbe telt, mire kidolgozták ezt a technológiát. Korábban úgy gondolták, hogy a genetikai anyag nem is képes ilyen hosszú időn át túlélni. A kutatók úgy vélik, hogy a DNS és a talaj közötti kémiai reakció lelassította a DNS lebomlását.
Ezek is érdekelhetnek:
Felejtsd el a repülő üzemmódot, repülés közben is lehet netezni már a nyártól
Véget ért egy korszak, vége a repülő üzemmódnak, legalábbis az Európai Unióban.
Így néz ki egy rakétakilövés a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről nézve
Ez nem animáció, így néz ki a valóságban.
Korrajzot ad Magyarország 2022-es évéről a Google leggyakoribb kereséseinek listája
Mutatjuk, mire kerestünk rá a legtöbbet idén a Google-ben.
