A kaliforniai Mojave-sivatagban felépített, és 2014 óta üzemelő Ivanpah Napelektromosság-termelő Rendszer a világ legnagyobb naperőműve. Most kiderült róla valami, ami biztosan elgondolkodtat, ha fontosnak tartod a környezetvédelmet.
Az erőműről még laikusként is szemre meg lehet mondani, hogy ez bizony egy gigantikus vállalkozás. A létesítmény 1600 hektáron terül el, összesen háromszázezer, 2x3 méteres tükörből áll, melyeket számítógép-vezérelt motorok irányítanak egyenként a megfelelő pozícióba. A tükrök összegyűjtik a nap sugarait, majd azokat a három, 137 méteres torony egyikére irányítják, melyek a napenergiát elektromossággá alakítják.
Így néz ki az Ivanpah madártávlatból.
És ha már madártávlat, akkor el is érkezett az ideje annak, hogy a nagy zöldenergia-lelkesedés közepette leüljünk és elgondolkodjunk egy kicsit azon, hogy most akkor a megújuló energiák használata végső soron mennyire védi a környezetet. Azt ugyanis már az erőmű 2014-es üzembe állása után néhány hónappal is tudni lehetett, hogy a tükrök felett kialakuló 500 Celsius-fokos forróság nem igazán kényezteti az arra tévedő madarakat, de most a biológusok valami olyasmit állítanak, amitől égnek állt a hajunk.
Azt az erőmű vezetősége sem tagadja, hogy rengeteg madár áldozatául esik a létesítmény által koncentrált perzselő halálsugárnak. A munkások még nevet is adtak a levegőben lángra lobbanó szárnyasoknak, amit nagyon szabad fordításban talán füstölőként ültethetünk át a magyar nyelvbe. Ha igazuk van a szakembereknek, akkor évente nagyjából hatezer füstölő szolgáltatja a nappali tűzijátékot a Las Vegastól 64 kilométerre lévő létesítmény fölött.
David Knox, a naperőmű szóvivője elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy megelőzzék a tömeges madárpusztulást, de tekintve, hogy az erőmű éppen egy olyan területen épült, mely egy rakás költözőmadár vonulási útvonala alatt fekszik, ezért nagyon kíváncsiak vagyunk, mégis mit jelent az a "mindent megteszünk" a gyakorlatban. Az építkezés egyébként már annak idején is generált némi vitát, hiszen a létesítménnyel az emberiség csúnyán benyomult egyes teknősfajok életterébe. Mivel ez a brutális hatezres szám végre elérte a szövetségi szervek ingerküszöbét is, a tudósok már gőzerővel dolgoznak valamiféle megoldáson.
A fenti sztori tanulsága, hogy még a környezetbarát energia használata is járhat olyan hatásokkal, melyek durván károsítják az oköszisztémát.
