Lenyűgöző videó.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű űrszondája mintegy tíz éves kozmikus vándorlás és 6,5 milliárd kilométer megtétele után 2014 augusztusában beérte a Csurjumov-Geraszimenko üstököst, majd néhány hónappal később a Philae nevű leszállóegysége sikeresen landolt annak felszínén – ezzel az első ember által alkotott eszköz lett, ami leszállt egy üstökösön. Ez már csak azért sem volt egyszerű feladat, mert az ominózus égitest maximális sebessége 135 ezer km/óra, igaz a leszálláskor „csak” 55 ezer km/órával száguldott.

A Philae sikeres földet, pontosabban üstököst érés után több felvételt is készített, így már mi is láthatjuk, amit ő, azaz, hogy mit lehet látni egy több tízezer km/órás sebességgel repesztő üstökös felszínéről:

A Rosetta és a Philae vizsgálódása során arra jutottak a szakértők, hogy a Csurjumov-Geraszimenko üstök felszíne ultraviola fényben a szénpornál is feketébb, felszínén a vártnál kevesebb vízjég található, a csóvájában pedig víz, szén-dioxid, metán, nyomokban nitrogén és kén molekuláit mutatták ki.

(Forrás: MTI, ESA)

Ez is érdekelhet:

Ez lenne a protokoll, ha egy Földre veszélyes aszteroida közeledne a bolygónk felé

Kicsit bajban lennénk, ha a becsapódás kevesebb mint öt éven belül következne be.

Így néz ki egy esőfelhő belseje egy ejtőernyős szemével

Mutatjuk, mit láthatnánk, ha keresztülzuhannánk egy méretes esőfelhőn.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés