Lenyűgöző videó.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű űrszondája mintegy tíz éves kozmikus vándorlás és 6,5 milliárd kilométer megtétele után 2014 augusztusában beérte a Csurjumov-Geraszimenko üstököst, majd néhány hónappal később a Philae nevű leszállóegysége sikeresen landolt annak felszínén – ezzel az első ember által alkotott eszköz lett, ami leszállt egy üstökösön. Ez már csak azért sem volt egyszerű feladat, mert az ominózus égitest maximális sebessége 135 ezer km/óra, igaz a leszálláskor „csak” 55 ezer km/órával száguldott.
A Philae sikeres földet, pontosabban üstököst érés után több felvételt is készített, így már mi is láthatjuk, amit ő, azaz, hogy mit lehet látni egy több tízezer km/órás sebességgel repesztő üstökös felszínéről:
A Rosetta és a Philae vizsgálódása során arra jutottak a szakértők, hogy a Csurjumov-Geraszimenko üstök felszíne ultraviola fényben a szénpornál is feketébb, felszínén a vártnál kevesebb vízjég található, a csóvájában pedig víz, szén-dioxid, metán, nyomokban nitrogén és kén molekuláit mutatták ki.
(Forrás: MTI, ESA)
Ez is érdekelhet:
Ez lenne a protokoll, ha egy Földre veszélyes aszteroida közeledne a bolygónk felé
Kicsit bajban lennénk, ha a becsapódás kevesebb mint öt éven belül következne be.
Így néz ki egy esőfelhő belseje egy ejtőernyős szemével
Mutatjuk, mit láthatnánk, ha keresztülzuhannánk egy méretes esőfelhőn.
Fotón a mostanra 500 ezer km/órás sebességre szelídült szupernova-robbanás lökéshulláma
Tizenegyezer éve történt a robbanás.
