Mielőtt bárki félreértené: fával építkezni folyamatos erdőtelepítés, és a kitermelés kontrollja mellett sokkal fenntarthatóbb, mint például betonnal, így most nem az öncélú erdőirtást reklámozzuk. Ellenben az egyik élvonalbeli fapanel-gyártó cég, az osztrák Thoma tudástárában érdekes infóra bukkantunk: mint írják, az embereket évezredek óta foglalkoztatja, hogyan befolyásolja a fa minőségét a kivágásuk pontos időpontja.

Nos, a fogyó hold és újhold idején kivágott fa különösen erős és strapabíró.

Bizonyos fafajták életkora akár százszorosan is meghaladja az emberét, de ugyanígy rendkívül tartósak lehetnek a belőlük készült épületek, amit számos ázsiai és észak-európai fatemplom bizonyít.

A fa tartósságához három dolog szükséges: megfelelően megtermett fa kiválasztása, másodszor, megfelelő időben kitermelni a fát, végül megfelelően tárolni, szárítani és feldolgozni.

A Thoma a második pontot fejtette ki bővebben, mondván már Julius Caesar és az idősebb Plinius idejéből is vannak feljegyzések, hogy a fákat csak fogyó hold idején vágták ki, majd ez a tudás megmaradt a középkor és a reneszánsz idején is. De nem ez a tudományos bizonyíték, hanem Ernst Zürcher prof. (ETH Zürich) vonatkozó kutatásai.

Például megfigyelték, hogy a vízbe áztatott bab nem mindig ugyanúgy dagad, hanem a holdciklus szerint változóan: több vizet szív magába, amikor a Hold növekszik, és sokkal kevesebbet, amikor fogy. Számos mást is vizsgáltak, a fák esetében megállapították, hogy

pontosan az óceánok árapályával szinkronban változnak: a törzseik átmérője megnő, amikor növekszik a Hold, és vékonyodik, amikor fogy – ez csupán néhány századmillimétert jelent, mégis mérhető.

Ezen kívül már kitermelt faanyok mintáit is vizsgálták, és ez lett a döntő bizonyíték a Holdnak az építési faanyagra gyakorolt hatására. A tesztek bizonyították, hogy a fogyó hold idején kitermelt fa tartósabb és ellenállóbb az időjárással szemben, mint a többi. Ennek pedig a fában lévő víz sajátos viselkedése az oka, például a legfinomabb kapilláris csövekben a víz zselés halmazállapotot vehet fel, és akár -15°C-on is folyékony maradhat.

Több ezer mintát megvizsgálva megállapították, hogy a fogyó holdkor kitermelt fa 5-7 százalékkal sűrűbb a többinél, ami műszaki szempontból jelenetős különbség. Ezek a fák sűrűbbek, jobban ellenállnak a tömörödésnek, ahogy az invazív gombáknak, rovaroknak és a lángoknak is.

(Forrás: thoma.at, borítókép: Unsplash, illusztráció)

Ez is érdekelhet: