A greenwichi csillagvizsgáló majd három évszázadon át, egészen 1957-ig működött, ezt követően a komoly tudományos kutatások végzését áthelyezték a várostól távolabbi, vidéki területekre, a városi szmog és fényszennyezettség elől menekülve.

A levegő tisztulása és a technológia fejlődése révén azonban a teleszkópok ismét használható képeket készíthetnek a fővárosban is. Így egy új korszak kezdődik a tudományos vizsgálódás világában, vagyis inkább folytatódik.

A királyi csillagvizsgálót II. Károly alapította 1675-ben. A hajózás és csillagászat tökéletesítése érdekében épített intézmény főleg gyakorlati csillagászattal – navigálással, időméréssel, a csillagok helyzetének meghatározásával és almanachok, évkönyvek kiadásával – foglalkozott.

De a Greenwichi Királyi Obszervatórium nem csak a szmog miatt „pihent” ilyen sokáig. A Christopher Wren tervezte Viktória-korabeli épület súlyos sérüléseket szerzett a II. világháborús bombázások során – az épület fele szinte megsemmisült. És bár idővel rekonstruálták az épületet, sohasem sikerült tökéletesen – például a téglafal berepedezett és benedvesedett.

A Greenwichi Királyi Obszervatórium

Azonban most magánadományozók, a múzeum munkatársai és a nagyközönség hozzájárulásával összegyűlt 150 ezer font (55,5 millió forint), amelyből sikerült teljes restaurációt végezni az Altazimuth pavilonban, ahol a felújítás után egy új teleszkóprendszert helyeztek el. Az Annie Maunderről, a greenwichi csillagvizsgálóban dolgozó első női kutatóról elnevezett Annie Maunder Asztrografikus Teleszkópot (AMAT) profik, amatőrök és iskolások használhatják majd.

AZ AMAT egy négy az egyben műszer: három kisebb lencsét tartalmaz egy 35,5 centiméteres, csúcsminőségű Schmidt–Cassegrain teleszkóp körül.

Az Annie Maunder Asztrografikus Teleszkóp

Segítségével tanulmányozni lehet a Napot és a Naprendszer bolygóit, de a jóval távolabbi csillagok és planetáris ködök is kutathatók vele. Az új teleszkóp egy különleges hidrogén-alfa szűrő segítségével pedig olyan felvételeket is képes készíteni a Napról, amelyeken láthatóvá válnak olyan aktivitásai, mint a flerek, vagyis a nagy napkitörések. Nem hangzik rosszul.

Ez is érdekelhet:

Soha nem látott pokol szabadult el a Marson

Ekkora vihart a tudósok még nem láttak a vörös bolygón – már a bolygófelszín negyedét érintheti.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Vagány nők a magasban: így hasított a Wizz Air nőnapi járata 

120 nap alatt, kézzel épített fel egy csúszdás-medencés lakóházat két férfi

Miért éppen ma van a matematika leghíresebb számának a napja?

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Hétvégén indul az F1-szezon. Követed az idei bajnokságot?
26% Persze, nagyon várom már a futamokat.
14% Többnyire igen, megpróbálok minél inkább képben lenni.
17% Ha belefutok, belenézek egy-két futamba.
43% Nem érdekel az F1.