Forgalmas időszak elé néz a Mars-kutatás.
Februárban három űrszonda éri el a vörös bolygót:
- az Egyesült Arab Emirátusok Amal (Remény) elnevezésű űrszondája, ami 22 ezer-44 ezer kilométeres magasságban köröz majd a Mars körül, és a bolygó légköri változásait, időjárási jelenségeit figyeli meg, kedden érkezik a vörös bolygóhoz,
- a Tienven-1 (Égi kérdések) kínai űrszonda, február 10-én áll a Mars pályájára, hogy májusban egy marsjárót bocsásson a bolygó felszínére, valamint
- a NASA marsjárója, a Perseverance (Kitartás), ami február 18-án fog landolni egy ősi folyó deltatorkolatánál, hogy kőzetmintákat gyűjtsön.
A három űrszondát tavaly júliusban néhány napos különbséggel indították útnak, ezért érkeznek meg szinte egyidőben. Az űrexpedíciók időzítése nem véletlen: az alatt az egy hónap alatt kell útnak indítani a kutatóhajókat, amikor a Mars és a Föld optimális távolságban van egymástól, ezáltal a megtett utat és a szükséges üzemanyagot is minimalizálni lehet. Ilyen ablak 26 havonta egyszer nyílik meg.
Mindeddig csak az Egyesült Államoknak sikerült leszállnia a Marson. Az első amerikai űrjármű 1976-ban érte el a bolygót. Jelenleg két NASA-egység, az In Sight és a Curiosity dolgozik a Marson. Hat további űrszonda – három amerikai, két európai és egy indiai – pedig a bolygó körül kering.
Eközben...
(Fotó: space.com, MTI, fotó: NASA)