A Hasselblad az egyetlen fényképezőgép-márka, amelyik járt emberi kísérettel a Holdon. De mi köze van ehhez egy német felderítő repülőgépnek?

Az első generációk

A svéd Fritz Victor Hasselblad 1841-ben alapította meg vállalkozását Göteborgban, amelynek fő profilja a nemzetközi kereskedelem volt. A város kedvező földrajzi fekvése révén a Hasselblad cég rövid idő alatt Svédország egyik legnagyobb kereskedelmi vállalatává nőtte ki magát.

1871-ben vette át apjától a cég irányítását Arvid Victor Hasselblad, aki a vállalat kereskedelmi tevékenységét fotográfiai eszközökkel bővítette. A fényképészet iránt érdeklődő Arvid az angliai nászútján találkozott George Eastmannel, a Kodak későbbi alapítójával. Az ismertségből üzleti kapcsolat született: az amerikai cég 1888-as megalapítását követően Hasselbladék voltak a Kodak termékek kizárólagos svéd importőrei.

Arvidnak a fényképezés inkább a hobbija volt, nem látott akkora üzletet benne, viszont megjegyezte: „biztos vagyok benne, hogy nem keresünk vele sok pénzt, de legalább ingyen fotózhatunk”. Abban az időben egyébként a Hasselblad cég fő kereskedelmi terméke a termosz volt. Később megnőtt a fotográfiai eszközök iránti kereslet, így az ezzel foglalkozó üzletág különvált a cégtől: 1908-ban megalakult a Hasselblad Fotografiska AB.

A huszadik század elején újabb generációváltás történt a vállalat vezetésében: immáron az alapító unokája, Karl Erik Hasselblad kezébe került a cég. Ő közömbös volt a fotózás iránt, fia, Fritz Victor Hasselblad viszont híressé tette a márkát.

A dédunoka sikerei

Fritz Victor Hasselblad a szülei válása után magának való kamasszá vált, akinek legkedvesebb időtöltése a madármegfigyelés volt. Nagyapja hatására megismerkedett a fényképészettel, ami később meghatározta a jövőjét. Már tizenévesen elmélyült a fényképezőgépek világában, állítólag egy-egy tanulmányozott konstrukció után annak tökéletesítési lehetőségeit is felvázolta. Az érdeklődésére való tekintettel édesapja Drezdába, az optika akkori fővárosába küldte tanulni az akkor tizennyolc éves fiút.

Tanulmányai után Európában és az Egyesült Államokban számos várost meglátogatva bővítette ismereteit. Még nagyapja barátjával és üzlettársával, George Eastmannel is dolgozott New Yorkban, mielőtt visszatért volna hazájába és a családi bizniszbe. Családi viszályok miatt 1937-ben Victor végül elhagyta a vállalatot, és megalapította Göteborgban saját fotósboltját és laborját, a Victor Fotót.

Bár a II. világháborúban Svédország nem vett részt, a németek által megszállt Norvégia felől folyamatosan érkeztek felderítő repülőgépek a svéd légtérbe. A svéd haderőnek sikerült egy ilyen gépet sértetlenül elfogni, amihez rögzítve egy légi felvételeket készítő fényképezőgépet is találtak. A svéd kormány hamar felismerte a kamerával rendelkező repülőgépek stratégai fontosságát, ezért 1940-ben felkeresték Fritz Victor Hasselbladot, hogy segítsen nekik kifejleszteni egy erre alkalmas fényképezőgépet.

Hamarosan egy göteborgi autószerelő műhelyben megkezdődött a HK7 fényképezőgép készítése. 1941 végére már több mint húsz ember dolgozott a kamerákon, amikor is újabb megrendelést kapott a légierőtől: egy olyan fényképezőgép (SKa4) elkészítését várták tőle, amelyet már állandó jelleggel a repülőgéphez lehet rögzíteni. 1941 és 1945 között 342 kamerát szállított le Hasselblad a svéd hadseregnek.

1942-ben elhunyt Karl Erik Hasselblad, és Fritz Victor vette át a Hasselblad cég irányítását, amely a háború alatt a fényképezőgépeken kívül órákat és óraalkatrészeket gyártott. A munkások ilyen irányú tapasztalata később jól jött a fényképezőgépek precíziós alkatrészeinek készítésénél.

Az igényesség előnye és hátránya

A világháborút követően megszűntek Hasselblad katonai megrendelései, a cég főleg órákat és autóalkatrészeket gyártott. Akkora azonban már megfogalmazódott Hasselblad fejében a következő cél: szeretett volna a civil lakosság számára is elérhető, kiváló minőségű fényképezőgépeket készíteni. 1948-ban adták ki az első, nagyközönségnek szánt fényképezőgépüket, a Hasselblad 1600F-et, amely a nevét az 1/1600 másodpercig állítható záridejéről kapta.

Az óragyártásban jeleskedő készítőknek hála az 1600F rendkívül kifinomult fényképezőgép volt, ez viszont ugyanannyira volt hátrány, amennyire előny: nagyobb igénybevételt nem bírt ki. 1949-ben ötven, 1950-ben 220 darabot adtak el belőle. A tapasztalatokból okulva módosították a gépet, amely így megbízhatóbbá vált, de rendszeres használat mellett még mindig sorozatos javításokra szorult.

1953-ban kiadták a jóval tartósabbra tervezett 1000F-et, 1/1000 másodpercig állítható záridővel. 1954-ben fogták az 1000F-et, és hozzárakták a Zeiss vadiúj 38 mm-es Biogon lencséit: ez lett a Hasselblad SWA (Super Wide Angle). A cég hírnevét az 1000F modell alapozta meg, amit az akkori legnagyobb befolyással bíró fotós újság, a Modern Photography is tesztelt. Az előd hibáit ismerve kétszer szándékosan leejtették a fényképezőgépet, amely ezek után is hibátlanul működött. Az 1000F kiváló értékelést kapott a magazintól – a Hasselblad berobbant az amerikai piacra is.

A vállalat történetében az 1957-es év volt az igazi fordulópont. Akkor jelent meg az új modelljük, az 500C, amelynek a kinézete ötven évre meghatározta a Hasselblad termékek arculatát. Az 500C későbbi változatait egészen 2008-ig készítették, de még akkor is ráfizetéses volt a fényképezőgépek gyártása: a kameragyártást a fotográfiai termékek kereskedelméből támogatták, és csak 1960-tól vált nyereségessé ez az üzletág.

Hasselblad, az űrhajósok fényképezőgépe

1962-ben Walter M. Schirra, a NASA űrhajósa magával vitte az űrbe a saját Hasselblad 500C fényképezőgépét, és elkészítette a világ első űrfelvételeit. A NASA-ra akkora hatást gyakoroltak a képek, hogy innentől a Hasselblad cég lett a NASA fényképezőgép-beszállítója. A svéd cég kameráinak minőségét jellemzi az a tény, hogy a boltban kapható modelleken csak apróbb változtatásokat kellett végrehajtani, hogy azok az űrben is használhatóak legyenek. A világ első motoros filmtovábbítással rendelkező kameráját, a Hasselblad 500EL-t is a NASA igényeinek megfelelően tervezték.

A kameragyártás egyre növekvő sikereinek köszönhetően 1966-ban Hasselblad eladta a nagyapja által alapított Hasselblad Fotografiska AB-t a Kodaknak, így gyakorlatilag kilépett a fotográfiai eszközök kereskedelméből.

A Hasselblad cég legnagyobb sikere minden bizonnyal az, hogy a fényképezőgépeik részt vettek a holdprogramban és az első holdraszállásban is. 1969-ben az űrhajósok tizenkét darab kifejezetten a célra átalakított 500EL-lel indultak el a Földről, majd szálltak le a Holdra. Neil Armstrong fényképei ugyan visszatértek a Földre, a Hasselbladok azonban nem: a holdkomp visszaindulásánál minden többletsúly számított, így azokat ott kellett hagyni; jelenleg tizenkét Hasselblad fényképezőgép hever a Hold felszínén. Ha egyszer visszahoznák őket a Földre, minden bizonnyal azok lennének a világ legdrágább gyűjtői fényképezőgépei.

A profi fotósok eszköze

A hetvenes évektől kezdve a Hasselblad cég több tulajdonosváltáson is átesett, a termékek között megjelentek a digitális képfeldolgozású fényképezőgépek, amelyek ugyanolyan kiváló minőségűnek bizonyultak, mint filmes társaik. A jelenlegi H-sorozatú high-end fényképezőgépük a H4D, amit hamarosan a H5D vált. A klasszikus forma kedvelőinek szánt 503CW a mostani legfejlettebb V-sorozatú kamerája a Hasselbladnak.

A Hasselblad fényképezőgépek minőségéről talán mindent elárul az, hogy a NASA fél évszázada megbízik bennük. A svéd cég a középformátumú fényképezőgépek piacán az élmezőnyben jár, és kiemelt célja, hogy a legprofibb fotósok is maximális elégedettséggel használják készülékeiket.

Tovább:
A friss Player-cikkekhez
A techrovat újdonságaihoz
A Bang & Olufsen történetéhez

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

A világ legvékonyabb spagettije szabad szemmel láthatatlan, viszont kiváló kötszer készülhet majd belőle

További cikkeink a témában